Egy-egy napkitörés során különösen sok anyag távozik a Mars légköréből a világűrbe - közölték Bruce Jakosky, a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatója és munkatársai a Science című amerikai szaklapban. Az eredményekről a NASA is beszámolt csütörtökön.

nasa.gov

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szondája csaknem egy éve folyamatosan figyeli a vörös bolygó körüli légburkot. Márciusban figyelhették meg a kutatók egy napkitörés hatását a Mars légkörén. A Nap ilyenkor elektromosan töltött gázt lök ki az űrbe, ami erős mágneses mezőt visz magával.

A márciusi kitöréskor a Maven olyan mágneses kilövellést regisztrált a Mars légkörében, amely ötezer kilométerre kinyúlt a világűrben. A mágneses kilövellések megkönnyítik a Mars légkörében lévő elektromosan töltött molekuláknak, hogy kikerüljenek a világűrbe. A molekulák között vannak szén-dioxid- és oxigénionok is.

Mivel a fiatal Naprendszerben feltehetően gyakoribban voltak a napkitörések, fontos szerepet játszhattak a Mars légköre feltételezett elvékonyodásában - közölték a kutatók. Ez hozzájárulhatott a bolygó légkörének megváltozásához. Sok szakértő abból indul ki, hogy a Mars légköre egykor sokkal sűrűbb volt és lényegesen enyhébb volt a klímája, mint most.

A kutatók tanulmányukban leírták a márciusban felfedezett, kiterjedt sarki fények jelenségét is. A fények akár hatvan kilométere is megközelítik a Mars felszínét - ilyen közelséget még egy bolygónál sem figyeltek meg a szakértők.

A Maven ezen kívül egy váratlan globális porfelhőt is felfedezett a Mars körül 150-1000 kilométeres magasságban.

Mivel egyelőre a tudomány nem ismer olyan folyamatot, ami ilyen magasságba emeli a port egy bolygóról, a kutatók feltételezik, hogy olyan porról van szó, amely nem a Mars felszínéről származik, hanem Naprendszerünkből, egy eddig ismeretlen bolygóközi forrásból.