Tech Balogh Csaba 2014. augusztus. 04. 18:00

Izrael ereje: csúcstechnika a Hamász ellen

Balogh Csaba
Szerzőnk Balogh Csaba

Ha az embert folyamatosan rakétázzák a szomszédból, egy idő után megtanul védekezni ellene. Ha az országhatárok alatt futó alagutakból időnként ellenséges fegyveresek kandikálnak ki, azok ellen is kitalál valamit. Izraelben ötezer startup vállalkozás működik, jelentős részük – valamilyen formában – kötődik a hadsereghez. Ennek köszönhetően a zsidó állam mindig egy (vagy inkább több) lépéssel előrébb jár, mint szomszédos támadói.

Twelve

Izrael a technológia egyik fellegvára, a 8 milliós országban 230 ezernél is többen dolgoznak a tech szektorban. K+F központja van az országban többek között a Google-nek, a Microsoftnak, az IBM-nek, az Intelnek és a Ciscónak, de bőven vannak izraeli alapítású, sikeres technológiai vállalatok is: a közösségi navigációs Waze 1 milliárd dollárt ért a Google-nek, az ingyenes telefonálást biztosító Vibert nemrég 900 millió dollárért adták el izraeli alapítói, de innen vásárolt be arcfelismerő technológiát a Facebook is.

Rengeteg technológiai fejlesztés mögött katonai igények állnak, ez ha más nem, onnan közismert, hogy a ma létező internetet is ilyen vonalon kezdték el fejleszteni. Az 1948-as újjáalapítása óta szinte folyamatosan harcban álló – vagy legalábbis folyamatos fenyegetettségben élő – Izraelben ez a tézis fokozottan igaz: rengeteg helyi startup alapítója kezdte informatikai karrierjét az izraeli védelmi erőknél, egészen pontosan az Israel Defense Forces (IDF) elektronikus hírszerzésért és a kiberhadviselés minden formájáért felelős 8200-as egységnél. Az innen a polgári életbe igazoló, nagy tudású szakemberek egy része polgári fejlesztésekbe vág, de rengeteg olyan ide köthető cég van, amelyik haditechnológiai megoldásokon dolgozik.

A jó ötlettel előálló startupok állami támogatást is kapnak, a haszon pedig kettős: először Izrael hadserege lesz erősebb, aztán a technológia értékesítése az ország gazdaságára is komoly hatással van.

Rakéták ellen való orvosság

A néhány hete felerősödött gázai konfliktus legtöbbször emlegetett haditechnológiája a Vaskupola, amit eredetileg Aranykupolaként terveztek, de mivel ezt túl hivalkodónak találták, végül maradtak az Iron Dome-nál. A megoldásnak megjelenését tekintve semmi köze nincsen a kupolához, nem egy klasszikus pajzs külsejű eszközről, hanem rakétákat elhárító rakétarendszerről van szó.

A 2007 óta fejlesztett, először 2011-ben bevetett, az elmúlt hetekben pedig folyamatosan működő légvédelmi technológia egy speciális radarból, egy vezérlőegységből és három-négy rakétakilövőből áll. Ez utóbbi kilövőkben 20-20 darab, 3 méter hosszú, 15 cm átmérőjű, 90 kilós Tamir elfogórakéta van, 11 kilónyi robbanótöltettel.

HVG

Ha a radar egy, a bevédett terület felé irányuló rakétát észlel, követni kezdi annak pályáját, az információt pedig átküldi a vezérlőszoftvernek. A Windowson futó és a szintén microsoftos .NET keretrendszerre épített szoftver kiszámítja a rakéta további pályáját, megvizsgálja, hogy a várható becsapódás a védendő területen lesz-e. Ha igen, akkor a vezérlőrendszer megkeresi a helyzet függvényében legideálisabb pontot, és a megfelelő időben oda célozva elfogórakétá(ka)t indít, amely(ek) megsemmisíti(k) a támadók által küldött rakétát. A légvédelmi produkcióra jelenleg 4-70 km-es távolságban képes a Vaskupola, de mivel a Hamász is egyre jobb rakétákkal rendelkezik, Izrael is továbbfejleszti a rendszert, a terv a 250 km-es hatótávolság elérése.

Nem kis előny, hogy mindez bármilyen időjárási körülmények közt működik, és szükség esetén könnyen (át)telepíthető egy (másik) védendő területre. A Vaskupola hatékonysága változó – nagyjából 70-90 százalékos –, drágának viszont mindig drága: egy szett legyártása 50 millió dollárba (kb. 11,6 milliárd forint) kerül, míg egyetlen rakétaelhárítási akció 20 ezer dollárt (kb. 4,6 millió forintot) emészt fel.

A Vaskupolát izraeli pénzből – a technológiáért cserébe amerikai támogatással – alkották meg. Érdekessége, hogy nem csak a rendszert lefejlesztő cég (Rafael Advanced Defense Systems) izraeli, de az egyes egységek készítői is: a radart az Elta gyártja, a vezérlőszoftvert pedig a szintén helyi mPrest fejleszti. A kereslet viszont nemzetközi: az USA mellett több NATO-ország érdeklődik, Szingapúrban pedig már használják is az izraeli technológiát.

Tankra sapka

A Vaskupola mintájára Vasökölnek hívták azt a védelmi rendszert, ami nem a városokat, hanem a tankokat és más katonai járműveket hivatott biztosítani. Az Iron Fist fejlesztését azonban 2010-ben leállították, de csak azért, mert lett egy jobb technológia. A Trophyt is a kupolázós Rafael Systems fejlesztette, és a rendszer működése is hasonló a légvédelmi megoldáséhoz. A tankok mellett a levegő-föld rakéták ellen is védő rendszer kiszámolja a harckocsira kilőtt töltet röppályáját, majd egy lövedékkel semlegesíti azt, még mielőtt a támadó eszköz becsapódhatna a tankba.

A Delilah rakéta

A vaskupolás elhárításra használt Tamir mellett csúcstechnológiás támadórakétával is rendelkezik az IDF, a legütősebb az Israel Military Industries állami vállalat által fejlesztett Delilah cirkálórakéta (vagy robotrepülőgép). A többi hasonló rakéta célpontját előre programozzák be, ezután csak minimális módosításra van mód. Az 1995 óta használt 187 kilós Delilah alapvetően máshogy működik: előbb megfigyeli a területet, az adatokat továbbítja az irányítóközpontba, ott pedig távolról választják ki a fegyver pontos célpontját.

Delilah cirkálórakéta
Israel Military Industries

Sőt, a Delilah azzal a problémával is megküzd, ami más rakéták esetében komoly gondot jelent: ha a célpont (mondjuk egy teherautó) az utolsó pillanatokban változtat helyszínt, vagy a központba továbbított képek alapján az utolsó pillanatokban derül ki a célpontról, hogy rosszul lett kiválasztva, például mert civilek is tartózkodnak a közelben. A Delilah irányítójának ilyenkor egyetlen gombnyomás elég a támadás megszakításához, a rakéta felhagy a közelítéssel és folytatható vele a (másik) célpont keresése.

Delilah cirkálórakéta szemből
Israel Military Industries

A terroralagutaknak robotokkal mennek neki

A terroralagút névre keresztelt földalatti Hamász-járatok a mostani gázai konfliktus új, fontos elemei. A Gázai övezetből vezetnek Izrael területére, és több példa is volt már rá, hogy a rajtuk keresztül közlekedő palesztin fegyveresek izraeli embereket támadtak meg. Egyes adatok szerint 1600 ilyen alagút lehet, az izraeli haderő egyik fontos célja az összes felszámolása.

Az alagúthálózat felszámolására egy tel-avivi startup, a Roboteam a Micro Tactical Ground Robot (MTGR) névre keresztelt eszközét is bevetik. A 60 centi széles, mindössze 9 kilós gép képes akadályokat arrébb tolni, szűk helyen is elfér és 20 centis lépcsőfokokat is megmászik. Legnagyobb előnye, hogy nem feltétlen kell embereket beküldeni a Hamász által kialakított, gyakran robbanószereket is tartalmazó alagutakba.

MTGR
Roboteam

Az alagútig a katonák viszik el a robotot, ami az aktiválás után 3,2 km/h-s sebességgel halad tovább. Az MTGR 360 fokban érzékeli maga körül a világot: öt fedélzeti kamera van rajta, mikrofonnal és infravörös lézeres érzékelővel is fel van szerelve. A gép titkosított csatornán kommunikál irányítóival.

Néhány robot már az izraeli hadseregnél van, ezeket használják is a szárazföldi egységek. A tervek szerint összesen 110 darabot gyártanak le az eszközből, amerikai és izraeli befektetők segítségével.

Hasonlóra képes a VIPeR nevű robottárs is, a kamerák és mikrofonok mellé erre ráadásul bizonyos gázokat, sugárzást és robbanóanyagokat is észlelni képes szenzorok is kerültek. Az alagutak mellett bármilyen terepen alkalmas arra, hogy az emberi irányító biztonságos távolságból vezérelhesse a 11 kilós egységet. Az izraeli Elbit Systems hátizsákban hordozható robotjának ráadásul van még két nem elhanyagolható tulajdonsága: 9 mm-es mini-Uzi és gránátvető is szerelhető rá.

VIPeR
Elbit Systems

Légvédelmi sziréna a zsebben

Bár a folyamatos katonai fenyegetettség miatt a hagyományos légvédelmi szirénarendszer is kifejezetten jól működik az országban, a mindenki zsebében ott lévő mobilok is használatosak ilyen célra.

Ott van például az – egyébként szintén Izraelben, de teljesen másra fejlesztett – androidos készülékekre és iPhone-okra is elérhető Yo alkalmazás. Az app pontosan annyiból áll, mint a neve, az üzenetküldő programmal ugyanis egyféle üzenetet küldhetünk ismerőseinknek, és talán kitalálják, hogy mi ez: Yo. Az app fejlesztői szerint ez a kifejezés más-más élethelyzetben, más-más ismerőstől érkezve más-más dolgot jelent, és éppen ebben rejlik a védelmi ötlet: aki kontaktlistájában felveszi a RedAlertIsrael nevű (automata) felhasználót, az mindig kap attól egy Yo üzenetet, ha légiriadó van.

De létezik ennél speciálisabb app is: a néhány hete, kifejezetten az idei harcok apropóján lefejlesztett Red Alert: Israel című iPhone-os és a Red - Real-time Alerts című androidos alkalmazások viszont csak akkor küldenek riasztást a mobil tulajdonosának, ha az izraeli légvédelmi rendszer olyan rakétát észlel, amelyik a felhasználó által beállított körzetek valamelyike felé. A két alkalmazás összesített letöltésszáma nagyjából 1,5-2 millió körül járhat, ami jól mutatja, hogy mekkora igény van modern jelzőrendszerre az országban.