Magyarország a 28. helyen áll a globális ranglistán a böngészők és bővítményeik sérülékenységeit kihasználó, azaz a felhasználó aktív közreműködését nem igénylő, úgynevezett "drive-by download" támadások kockázatát tekintve. Aktív veszélyforrásként Magyarország szinte elenyésző szerepet játszik a kártevők globális terjesztésében.
A magyarországi internet-felhasználók globális összehasonlításban nagyjából átlagos mértékben vannak kitéve a naponta keletkező több mint 35 ezer új kártevőnek, veszélyforrásként viszont az ország elenyésző szerepet játszik - derül ki a Kaspersky Lab 2013. harmadik negyedévi Global Security Bulletin című jelentéséőbl.
A harmadik negyedévben a magyarországi Kaspersky Security Network (KSN) felhasználóinak 25 százalékát érte gyanútlan böngészés közben (elhárított) web alapú kibertámadás, összesen 280 ezer 186 alkalommal. A böngészők és bővítményeik sérülékenységeit kihasználó, azaz a felhasználó aktív közreműködését nem igénylő, úgynevezett "drive-by download" támadások kockázatát tekintve Magyarország az idei harmadik negyedévben a 28. helyen állt a globális ranglistán.
A lista elején néhány ázsiai ország mellett többnyire szovjet utódállamok vannak. Fejlett nyugati ország, Olaszország elsőként a 18. helyen tűnik fel, aztán az Egyesült Államok (19.) és Spanyolország (20.) következik.
Az olyan lokális veszélyforrások, mint az USB, CD és DVD adathordozókon vagy más offline úton terjedő kártevők tekintetében Magyarország a globális rangsorban a 165. helyen áll, bár biztonságosnak még ez a helyezés sem nevezhető, hiszen a KSN-felhasználók 21,1 százalékát érte ilyen jellegű támadás az idei harmadik negyedévben.
A lokális veszélyforrások listáját a 2012-es jelentésben olyan országok vezették, mint Banglades, Szudán, Malawi, Tanzánia és más fejletlenebb, főként afrikai országok. Aktív veszélyforrásként Magyarország szinte elenyésző szerepet játszik a kártevők globális terjesztésében.