A fókuszcsoportos kutatások időnként túl udvarias, önbevalláson alapuló módszere helyett néhány cég a potenciális fogyasztók szemét számítógéppel figyelve teszteli le, hogy hogyan is alakítsa termékét.
A nagyobb gyártók többsége általában egy szűkebb (fókusz)csoportnak mutatja meg kiadás előtt álló termékeit, kikérve a fogyasztókat reprezentáló társaság véleményét. Ez a módszer azonban kissé félrevezető, kísérletekkel bizonyították, hogy a fókuszcsoportok tagjai általában kedvesen próbálnak viselkedni a tesztelővel, így túlértékelik a nekik mutatott termékeket - így viszont a teszt nem megfelelően mutatja meg a későbbi vásárlói viselkedést.
Néhány nagyobb cég, köztük a Procter&Gamble és az Unilever most egy új módszerrel kísérleteznek: egy számítógépes szimulációban lévő polcra helyezve mutatják meg az új terméket, miközben egy 25-40 ezer dolláros eszközzel figyelik a felhasználók szemmozgását, illetve azt, hogy melyik terméket mennyi idő után szúrtak ki a polcon - írja a Wall Street Journal. Több termékdizájnt letesztelve a cégek megismerhetik, hogy melyik tűnik fel hamarabb az alanyoknak, illetve a darabonkénti csomagolástól a több terméket is tartalmazó csomagokig még az optimális kiszerelést is tesztelhetik.
Az amerikai lap által idézett Steve Posavac, a Vanderbilt Egyetemen marketinget tanító kutató szerint gyakran nagy különbség van aközött, hogy az emberek mit szeretnének csinálni, illetve mit mondanak erről. A szemkövetős vizsgálat tehát hitelesebb képet ad, ebben ugyanis nem lehet semmilyen udvariassági faktor - vagy felfigyel egy adott termékre a fogyasztó, vagy nem.
Néhány nagyobb cég, köztük a Procter&Gamble és az Unilever most egy új módszerrel kísérleteznek: egy számítógépes szimulációban lévő polcra helyezve mutatják meg az új terméket, miközben egy 25-40 ezer dolláros eszközzel figyelik a felhasználók szemmozgását, illetve azt, hogy melyik terméket mennyi idő után szúrtak ki a polcon - írja a Wall Street Journal. Több termékdizájnt letesztelve a cégek megismerhetik, hogy melyik tűnik fel hamarabb az alanyoknak, illetve a darabonkénti csomagolástól a több terméket is tartalmazó csomagokig még az optimális kiszerelést is tesztelhetik.
A retinavizsgálati módszerrel derítették ki például azt, hogy a szem (illetve az agy) annyira gyorsan képes feldolgozni a beérkező képet, hogy a terméken elhelyezett fotó mérete - a szakmában elterjedt hiedelemmel ellentétben - nem feltétlen számít.
Az amerikai lap által idézett Steve Posavac, a Vanderbilt Egyetemen marketinget tanító kutató szerint gyakran nagy különbség van aközött, hogy az emberek mit szeretnének csinálni, illetve mit mondanak erről. A szemkövetős vizsgálat tehát hitelesebb képet ad, ebben ugyanis nem lehet semmilyen udvariassági faktor - vagy felfigyel egy adott termékre a fogyasztó, vagy nem.