A 2009-ben kezdődött projektnek köszönhetően távoli, halovány csillagok fényességét és pontos helyét katalogizálják első ízben. "A korábbi felmérések során a fényes csillagokat 'vették számba', más szervezetek a leghaloványabb csillagok feltérképezését tervezik. Az általunk megfigyelt csillagok sem nem túl fényesek, sem nem túl haloványak, így elhanyagolták őket" - fogalmazott Arne Henden, az AAVSO igazgatója, hozzátéve: e csillagok millióiról első ízben határozzák meg pontosan fényességüket és "helyrajzi számukat".

Doug Welch, a kanadai McMaster Egyetem asztrofizikusa szerint is ez a katalógus lesz a fő kapocs a fényes csillagok már létező lajstroma és a halovány napok tervezett listája között".

Az AAVSO szerint olyan csillagok adatait határozzák meg, amelyeket amatőr csillagászok is képesek megfigyelni. Az égitestek magnitúdóját állapítják meg, ami a fényesség meghatározására használt, a fény intenzitásának logaritmusával arányos skála mértékegysége. A magnitúdóskála fordított, azaz minél kisebb a magnitúdó értéke, annál fényesebb az objektum. A Nap látszó fényessége -26,8 magnitúdó, a teleholdé -12,6 magnitúdó, a szabad szemmel látható leghalványabb csillagé +6,5 magnitúdó körüli.

Az APASS-program 10 és 16,5 magnitúdós csillagokat katalogizál, az adatokat Új-Mexikóban és Chilében működő 20 centiméteres tükörátmérőjű teleszkópokkal nyerik. Az új katalógus 2014-ben készül el.