A CIA-nak dolgozhatott a dalai láma tanítója
A CIA-nak dolgozott az 1950-es években a hegymászó Heinrich Harrer, aki ebben az időszakban a dalai láma tanítója volt Tibetben - állítja egy most megjelent új osztrák könyv.
Heinrich Harrer sikeres hegymászó és a dalai láma tanítója, bizalmasa, de egyben a náci rohamosztag, az SA, az SS és a nemzetiszocialista párt (NSDAP) tagja is volt. A hegymászóról - akiről Jean-Jacques Annaud francia filmrendező Hét év Tibetben címmel forgatott nagysikerű filmet Brad Pitt főszereplésével - Gerald Lehner írt új könyvet.
A szerző két levélre támaszkodva vonta le azt a következtetést, hogy az osztrák sportember az amerikaiakat segítette. Az üzeneteket az Egyesült Államok indiai nagykövetségén szolgáló első titkárnak, Fraser Wilkinsnek küldte Harrer 1951 júliusában, majd augusztusában. A képviselet a leveleket titkosnak minősítve továbbküldte Washingtonba, 24 pontból álló kommentárt fűzve hozzájuk.
A kulcsmondat - amely a karintiai férfi és az Egyesült Államok hosszú ideje tartó együttműködésére utal - a harmadik pontban található. "Heinrich Harrer, aki amerikai megbízásra diszkréten és sikeresen vitt véghez több küldetést a dalai lámával kapcsolatban, úgy tűnik, hogy élvezi a láma bizalmát és hűségét" - olvasható a kommentárban.
Lehner nem kutatások révén tett szert a levelekre, kiszivárogtatták neki. A szerző szerint több lehetőség is felmerült: elképzelhető például, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál alapítója, Julian Assange környezetéből juttatták el hozzá a dokumentumokat - mondta.
A Zwischen Hitler und Himalaya. Die Gedächtnislücken des Heinrich Harrer (Hitler és a Himalája között. Heinrich Harrer kiesett emlékei) című könyv írója úgy vélekedett, azért éppen hozzá juttatták el a leveleket, mert ismert Harrerről szóló munkássága az Egyesült Államokban és Kanadában is.
Az Egyesült Államok titkos aknamunkája Tibetben a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaság ellen teljesen "beleillett" az amerikaiak hidegháborús stratégiájába, és igazodott ahhoz a taktikához, amelyet a nyugati nagyhatalom Európában alkalmazott. Amerika úgynevezett Stay Behind Organization (SBO) fedőszervezeteket hozott létre Nyugat-Európában, hogy - például a Varsói Szerződés kezdeményezte - támadás esetén gerillaháborúkat szervezzenek a vonalak mögött. Békeidőben a csoportok feladata az volt, hogy aláássák a kommunista pártok törekvéseit Nyugaton.
Az SBO-k tagjai között sok régi náci - párttag és egyéb szervezet képviselője - volt, a leghíresebb közülük a "lyoni hóhér", Klaus Barbie, illetve Reinhard Gehlen, az NSZK-hírszerzés, a BND első vezetője volt. A CIA és a náci tisztviselők közötti kapcsolatról könyv is született.
A Süddeutsche Zeitung című német lap nemrégiben írt a dalai láma és a Központi Hírszerző Ügynökség kapcsolatáról. A CIA állítólag a kínaiak ellen küzdő tibetiek harci kiképzését szervezte. A láma pedig éveken át anyagi támogatásban részesült.