A parányi csillagváros az ősrobbanás után körülbelül 800 millió évvel már létezett, és a világegyetem tíz legtávolabbi objektuma közé sorolják - olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon, amely ismertette a tanulmányt.

"A felvételeken a galaxis +gyermekkori+ képét látjuk, amikor az univerzum jelenlegi korának alig 5 százalékánál tartott. E korai csillagvárosok tanulmányozása azért fontos, hogy megértsük, miként alakulnak és növekednek a galaxisok" - hangsúlyozta James Rhoads, az egyetem asztronómusa.

Rhoads és kollégái a Chilében működő Las Campanas obszervatórium Magellán-teleszkópjával végezték a kutatásokat speciális szűrővel látva el az IMACS (Inamori Magellan Areal Camera and Spectrograph) színképelemző műszert. Ennek köszönhetően a kamera csupán az infravörös tartományban érkező fényt regisztrálta. "Az eljárást 1998 óta alkalmazzuk, amelynek köszönhetően egyre távolabbi és távolabbi objektumokat fedezünk fel a világegyetem peremén" - közölte Sangeeta Malhotra, aki szintén az egyetem kutatója.

A halovány galaxis esetében, amelyet LAEJ095950.99+021219.1 jelzéssel "vettek lajstromba", a vöröseltolódás 7-es értéket ért el. Vöröseltolódásnak az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését nevezik. A csillagászok távolságmérésre alkalmazzák a jelenséget, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik: minél nagyobb az értéke, annál távolabb van és idősebb a megfigyelt objektum. 

Az asztrofizikusok eddig csupán maréknyi olyan galaxist regisztráltak, amelyeknél a vöröseltolódás értéke elérte a 7-es értéket.