Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az orosz Phobos-Grunt űrszonda maradványainak a közelmúltban történt visszatérése ismét felhívta a figyelmet arra, hogy mind nagyobb mennyiségű űrhulladék kering a bolygó körül. De vajon könnyebb lesz-e maga a Föld a "kinti" űrszemét halmozódásával? A BBC brit közszolgálati adó Több vagy kevesebb című műsora a Cambridge-i Egyetem tudósaihoz fordult válaszért.
Chris Smith mikrobiológus és rádiókommentátor szerint különböző tényezők eredményeként a bolygó tömege hol nő, hol csökken. Elmondta, hogy Dave Ansell-lel, az egyetem fizikusával kimutatást készítettek azokról a tárgyakról, amelyek a Földre érkeznek, és azokról is, amelyek onnan távozik. A számok természetesen becslésen alapulnak.
A Föld mint óriási porszívó
A Föld tömegéhez a legnagyobb mértékben az az évi 40 ezer tonnányi por járul hozzá, amely az űrből hull rá - véli a két tudós. "A por lényegében a Naprendszer maradványaiból, szétesett aszteroidákból, kisbolygókból vagy olyan objektumokból ered, amelyek sohasem formálódtak bolygóvá. A föld egyfajta óriási porszívóként működik, nehézségi ereje magához vonzza a porrészecskéket" - fejtette ki a mikrobiológus.
A földtömeg növekedésének másik, bár sokkal kisebb jelentőségű oka a globális felmelegedés. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA számításai alapján a hőmérséklet növekedésével a föld energiát nyer. Smith és kollégája, Ansell ezt a többlet földtömeget igen csekélynek, 160 tonnára becsüli. Összesen tehát évente 40 ezer és 41 ezer tonna között lehet a föld tömegének gyarapodása.
Az új épületek és létesítmények a két tudós megítélése szerint nem növelik a bolygó tömegét, mivel a Földön már létező anyagok más formáját képezik, és a népességgyarapodás sem játszik szerepet. A növekedéshez hozzájáruló tényezők ellenére Smith számításai alapján a Föld tömege - ideértve a tengereket és a légkört is - összességében csökken. Ennek több okát is megnevezi.
Sok trillió évig tartana
Így például a Föld magja óriási atomreaktorhoz hasonlítható, amely idővel fokozatosan energiát veszít: ez a tömeg csökkenésében nyilvánul meg. A veszteség azonban igen kis mértékű, a tudósok becslése szerint évi 16 tonnánál is kevesebb. A világűrbe felbocsátott, a Phobos-Grunthoz hasonló rakéták és űrhajók sem jönnek számításba, mivel a legnagyobb részük visszahull a Földre.
Van azonban más is, ami "sokba kerül" a Földnek. A hidrogén és a hozzá hasonló gázok olyan könnyűek, hogy elillannak a légkörből. "A fizikusok kimutatták, hogy a Föld másodpercenként mintegy 3 kilogramm hidrogént veszít. Ez évi 95 ezer tonnás veszteséget jelent a bolygó számára - húzta alá Smith a BBC műsorában. - A másik nagyon könnyű gáz a hélium, de abból kevesebb van, így évente mintegy 1600 tonnát veszítünk csak belőle."
Összesítve a nyereségeket és a veszteségeket a mikrobiológus úgy kalkulál, hogy a Föld évente mintegy 50 ezer tonnával nyom kevesebbet - ez nagyjából a nemrég zátonyra futott Costa Concordia olasz luxushajó súlyának a fele.
A bolygó óriási méretéhez képest ez parányi különbség, csupán 0,000000000000001 százalék. Érdemes-e aggódni emiatt? Kis mennyiségről van szó, de vajon fenyeget-e olyan veszély, hogy a világ egyszer csak kifogy a hidrogénből? Chris Smith nem aggódik. "Sok trillió évig tartana kiüríteni a Föld óceánjait. A bolygó csak 5 milliárd éves, vagyis a folyamat mérhetetlenül tovább tartana, mint amennyi ideje egyáltalán itt van a Föld" - nyugtatta meg a tudós a BBC hallgatóit.
