Úgy tűnik, sokat kell még tanulnia a hacktivista csoport magyar tagjainak. A Facebookon és a Twitteren szerveződő aktivisták közül sokan nevüket és arcukat is vállalva szervezik akcióikat.

Az OpHunAnon Facebook-csoport terheléses támadást hirdetett a hétvégén a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) honlapja ellen. A testület azzal vívta ki az Anonymous haragját, hogy korábban ők hirdették ki az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás) egyezmény aláírását.

Túry Gergely

ACTA

A megállapodás hivatalosan az online kalózkodás elleni fellépés nemzetközi összehangolását, a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb érvényesítését célozza.

A szerződést az Európai Unió 21 tagállama – köztük Magyarország is – is aláírta, és ez viharos tiltakozást, összehangolt demonstrációkat váltott ki Európa-szerte.

Sokak szerint aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot és személyiségi jogokat sért.

Bár a támadásban külföldi aktivisták is részt vettek, a honlap éjfélre ismét elérhető volt. Február 9-én a fun7.hu weboldal vált elérhetetlenné, a jelek szerint egy hasonló támadás miatt. Legutóbb meghirdetett akciójuk már jóval szerényebb: a „Fekete Március Hadművelet” néven meghirdetett terv egy egyszerű bojkottfelhívás: a résztvevők kijelentik, hogy márciusban semmilyen jogvédett tartalmat nem vásárolnak vagy töltenek le, tiltakozásul az kalózkodás elleni egyezmény ellen.

Az Anonymous-szubkultúrához köthető magyar oldalakat olvasva felmerül a kérdés, mennyire névtelenek valójában az aktivisták. Bár a Facebook-csoport szerkesztői arra kérik támogatóikat, ne adjanak meg személyes adatokat, legtöbbjük látszólag saját nevét használja a csoport üzenőfalán is. A freewebs.com/anonymoushun pedig az elérhetőségek között egy magántelefonszám is található - igaz, ők kifejezetten hangsúlyozzák, hogy kizárólag a szcientológusok elleni fellépés köti őket az Anonymous csoporthoz.

A hvg.hu által az #opHungary IRC-csatornán megkérdezett aktivisták szerint három nagyobb társaság tevékenykedik jelenleg Magyarországon, ezek közül az utóbbin valóban névtelenül folyik az akciók szervezése, míg a Facebook-csoport és a Twitteren működő hálózat inkább a PR-ral foglalkozik. Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e retorziótól, azt válaszolták: nem gondolják, hogy Európa közepén egy hacktivista-csoport iránti szimpátiájuk miatt tartaniuk kellene bármitől, a támadásokban való tényleges részvételt pedig senkire sem lehet egyértelműen rábizonyítani. Azt azonban nem javasolják senkinek, hogy saját néven büszkélkedjen például egy terheléses támadásban való részvétellel. Magyarországon volt már rá példa, hogy egy vélt internetes bűncselekmény elkövetőjét annak követőin keresztül próbálták lenyomozni. Tavaly ősszel egy Semjén Zsoltot parodizáló Twitter-felhasználó több követőjét is beidézték az ügyészségre, abban a reményben, hogy rajtuk keresztül megtalálják a becsületsértésért feljelentett gyanúsítottat.

Az Anonymous elnevezés eredetileg a 4chan.org és egyéb hasonló weboldalak látogatóira utalt. Ezek közös jellemzője a névtelen hozzászólás lehetősége, ilyenkor a fórumozó Anonymous néven jelent meg. Az itt szerveződő korai akciók célja általában a puszta polgárpukkasztás volt, később kezdtek el olyan ügyek mellett fellépni, mint a cenzúra elleni harc és a személyes adatok védelme, az online névtelenség megőrzése. A terheléses támadások és egyéb féllegális tevékenységek megbeszélése IRC-chatszobákban zajlott (ez utóbbit magyar kollégáik is igénybe veszik, legnagyobb csatornájuk #opHungary néven található).

Túry Gergely

Identitásuk elrejtésére számos módszert bevetettek, az egyik legnépszerűbb eszköz a Tor nevű böngésző. Szükség is van az óvatosságra, hiszen a terheléses támadásokat a törvény több országban bünteti, bár ritka, hogy valóban nyomozás induljon az elkövetők után, tekintve, hogy egy sikeres támadáshoz gyakran több száz résztvevőre is szükség van.