Gyurkovics Henrik 2009 márciusában fényképezte le először a rovart a szegedi Erzsébet ligetben, a levéldarazsat egy feketefenyő alatt találta meg. A szakember egyébként szabad idejében darazsakat fotóz. Később próbálta azonosítani az élőlényt, de nem sikerült egyértelműen.

A következő évben is kiment, akkor nem talált ilyen levéldarazsat. Idén márciusban viszont újra előkerült három nőstény és két hím. Ekkor már sejtette, hogy egy francia fajjal azonos a rovar vagy pedig egy új élőlény. Kapcsolatban lépett ezért Haris Attilával, aki ennek a területnek a tudósa, több mint 200 új fajt írt már le. Ezek többsége azonban ázsiai területről származó állat, és igen ritka, hogy Európában fedezzenek fel új fajokat, nemhogy egy városi ligetben.

Haris Attila megállapította, hogy a szegedi levéldarázs valóban egy francia fajnak, a xyela lugdunensisnek a rokona, utóbbiból 100 év alatt hármat találtak csak.

Az öt szegedi példányból három a budapesti természeti múzeumba került. A másik két példány a kaposvári múzeumban van. A felfedezést a Natura Somogyiensis című újságban írták le. Azért lett Xyela nigroabscondita a rovar neve, és nem került az elnevezésébe a szegediensis kifejezés, mert majdnem bizonyos, hogy nem ott őshonos, csak ott találták meg. A faj balkáni, délről jött a fekete fenyők után, ahogy a klíma engedte. 10-12 faj él Európában a Xyelákból. Szeged környékén egyébkén nagyon sok déli darázsfaj él, ami az országban máshol egyébként nem.

A darazsakon kívül még legalább négy nagyon ritka légyfaj lelhető fel a ligetben. Ezek súlyosan veszélyeztetett fajok. A ligetet ezért is kell kiemelten kezelni – írják a cikkben, amelyben fotókat is közölnek a levéldarázsról.