Naptár, címjegyzék, e-mailek és közösségi háló: a Google-azonosító sokat elárul a gazdájáról. Ezt az amerikai hírszerzés is tudja - és ki is használja.

A WirtschaftsWoche magazin beszámolója szerint az amerikai hatóságok már többször is kérték a Google-felhasználók adatainak kiadását - európaiakét is.

A Google szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a cég alaposan megvizsgálja az ilyen kérdéseket. Az nem világos, hogy az adatokat kiadták-e, és ha igen, mekkora nagyságrendben.

Mindezt a Patriot Act teszi lehetővé az Egyesült Államokban, a 2001. szeptember 11. után hozott, terrorizmus elleni törvény, amely terrorgyanú esetén jelentősen megnyirbálja a gyanúsított jogait. A 2001-es terrortámadásokat követően ugyanis eltöröltek több, hírszerzést korlátozó rendszabályt az Egyesült Államokban: bírói végzés nélkül figyelhetnek a hatóságok telefonvonalakat, e-maileket, vizsgálhatnak személyes orvosi, pénzügyi és egyéb iratokat.

Az USA-beli szabályok szerint az amerikai hírszerzésnek joga van a Google szerverein tárolt adatokhoz is hozzáférni - jóllehet a törvény hatályba lépése óta számos pert indítottak ellene, és szövetségi bíróságok több rendelkezését is alkotmányellenesnek ítélték. Az EU is kérte, hogy tartsák tiszteletben az európai polgárok jogait.

A Chip Online arról ír, hogy a felhőszolgáltatóknak - beleértve a Google-t is -, tiszteletben kell tartaniuk az adatvédelmi elveket, máskülönben kártérítés fizetésére kötelezhetőek.