Tíz-tizenkét nap – ennyit látnak előre a meteorológusok. Így egy becsületes időjós még nem válaszol arra a kérdésre, milyen idő is lesz augusztus 20-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban hangoztatott tényeket és tévhiteket az időjárás-előrejelzéssel kapcsolatban. Nézze meg, helyesen tudta-e eddig.
Azt már most biztosan látják a meteorológusok, hogy jövő hétfőig meleg lesz az idő, utána érkezik egy lehűlést hozó front – a Szigeten fesztiválozók legnagyobb sajnálatára –, négy-öt napig átlag alatti lesz a hőmérséklet, majd jövő hét végén kezdődik egy erőteljes felmelegedés. Tehát nagyjából jövő péntekig lehet ellátni – szögezte le megkeresésünkre Bonta Imre meteorológus, az OMSZ Előrejelzési Főosztályának munkatársa.
Számítógépes modellekre épül az előrejelzés – IGAZ
A többnapos előrejelzések legfontosabb eszköze a számítógépes modellek, az OMSZ által használt európai modell például egy olyan számítógépen fut, amely teljesítménye alapján a legnagyobbak közé tartozik a világon.
Sűrű mérőhálózatok segítik a meteorológusok munkáját – ahhoz, hogy pontos előrejelzések készülhessenek a légkör több pontjáról be kell szerezni a méréseket. Így ma már nem csak földfelszínen kialakított állomások vannak, a légkör bizonyos magassági szintjein is végeznek méréseket úgynevezett meteorológiai ballonok (főleg nagyobb városokban bocsátanak fel naponta ilyeneket) segítségével. Ha megvannak az adatok, képbe kerülhetnek a számítógépes modellek, amelyek segítségével bizonyos képletek és számítások után térképre lehet vetni az adatokat. Ez ma már automatizmus, az ember már csak a térképek, diagramok értelmezéséhez kell.
Csak 3-6 napra lehet megbízható előrejelzést készíteni – IGAZ
Nagyon lényeges az előrejelzések hibahatára, az első napra vonatkozóan mindössze 1 fok, míg a hatodik napra kevéssel 2 fok felé emelkedhet. "Ez utóbbi is olyan hibahatár, amelyet például még az energiaszektor is elfogad, és gazdasági döntéseket alapozhatnak rá."
A meteorológus szerint általánosságban elmondható, hogy a hőmérséklet és a szél előrejelzésének jobb az esélye, mint a csapadék mennyiségének pontos megjósolásának. A csapadék térbeli, időbeli lefolyása ugyanis különösen szeszélyes tud lenni. Jó példa erre a tegnapi nap. Csütörtökön például Pestszentlőrincen 12 milliméter csapadék volt, míg a néhány kilométerre lévő Liszt Ferenc repülőtéren csak néhány tized milliméter: azaz egyik helyen zuhogott, másik helyen csak csepergett. Míg Budapesttől keletre, például Csömörön egyáltalán nem volt csapadék. Ezek után már könnyen elképzelhetjük, mennyire lehet ezeket a különbségeket 5-6 nappal pontosan jelezni – szinte lehetetlen.
A hosszabb távú előrejlezéseknek is hihetünk – NEM IGAZ
Gazdasági döntések a középtávú előrejelzésekre (2-3 hét távlatban) még alapulhatnak, ennél távolabbira azonban már nem. Az OMSZ legfontosabb üzleti partnerei például az energiaszektor, ők pedig nagy hangsúlyt fektetnek a megbízható előrejelzésre. Például a téli időszakban az ország gázfogyasztása a hőmérséklet függvénye – ez alapján döntenek mennyi tartalékra van szükség. "Ha a mi előrejelzésünk jobb mint az átlag, az már jó. De a harmadik és negyedik hét előrejelzése már megközelíti az átlagot; ezzel már nem érdemes foglalkozni, mert vagy bejön, vagy nem" – fogalmazott az OMSZ munkatársa.
Vannak olyan időjárási helyzetek, időszakok, amikor hosszabb távra is lehet előbbre látni. Ez leginkább attól függ, milyen az általános légkörzés, van-e tartós anticiklon, mert az stabilabb szokott lenni. És vannak olyan időjárási helyzetek, amikor már rövid távon – azaz 6 napra előre – is megnő az előrejelzés bizonytalansága.
Van létjogosultsága a szezonális előrejelzéseknek – RÉSZBEN IGAZ
Világszerte kísérleti stádiumban lévő irányról van szó, amennyiben a szezonális előrejelzésekről beszélünk, azaz egy nagyobb régióra vonatkozóan jelzik, hogy a nyár például átlagosan szárazabb vagy nedvesebb lesz (például a tengervíz hőmérsékletének figyelésével – ezek ugyanis nehezebben változnak). Ennél többet azonban nem igen tud még ez a modell, amellyel – szintén kísérleti jelleggel – az Európai Középtávú Előrejelző Központban is foglalkozik egy kisebb csapat – vélekedik az OMSZ munkatársa.
Azok a partnerek, akik esetleg ezeket az adatokat felhasználják, tudatában vannak az adatok megbízhatóságával, pontosabban azzal hogy egyáltalán nem megbízhatóak. Egy biztos, most így augusztus elején nincs az a számítógépes modell, amely alapján megmondható, milyen is lesz például a tél. A meteorológus szerint ne tévesszen meg minket, hogy laikusok készítenek ilyeneket, azok fabatkát sem érnek.
Igazuk van a népi bölcsességeknek – RÉSZBEN IGAZ
Vannak, akik az időjárás megjósolásában ma is szerepet tulajdonítanak a népi bölcsességeknek, amelyek többnyire az évek során megfigyelt időjárási jellemzőkből, a sokéves átlagra támaszkodva alakultak ki. Így például azt tartják, hogy a télnek többnyire véget vet Sándor, József, márciusban a "zsáknyi meleggel”, míg Benedekkel 21-én pedig elérkezik a csillagászati tavasz; s valóban gyakran mértek szép időt e napon. De ki ne ismerné azt a mondást is, miszerint, ha Katalin locsog (november 25.), karácsony kopogni fog. A medve jóslása is legalább ekkora népszerűségnek örvend, a néphit szerint ugyanis, ha a medve február 2-án nem látja meg az árnyékát, hamarosan beköszönt a tavasz. Idén nem jött be a medve prognózisa, még február végén is mértünk -7, -10 fokot is. Vannak olyan megfigyelések is, hogyha hideg a tél, meleg lesz a nyár, és fordítva – de a józan ész azt súgja, valamikor csak megbomlik ez a körforgás, nem lehet, hogy a hideg telet mindig meleg nyár kövesse.
"Nem az a baj a tévhitekkel, hogy sosem igazak, hanem az, hogy nem mindig jönnek be" – fűzte hozzá kissé ironikusan a meteorológus.