Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Acélszálas beton és implantátum titánból: feltalálókat díjazott az EU
Hatodszor osztották ki az Európai Feltalálói Díjat csütörtökön. A nyertesek között volt a vasbeton belga tökéletesítője, Ann Lambrechts és a titánból készülő orvosi implantátumokat kifejlesztő svéd Per-Ingvar Branemark. Volt egy magyar esélyes is: Molnár Béla és csapata a legjobb háromba került be a kisvállalkozások kategóriájában, amelynek győztese végül a dán Jens Dall Bentzen lett.
Sokan azt gondolnák, hogy a beton már olyan unalmas és megszokott építőipari anyaggá vált az elmúlt évszázadban, hogy újat már nem lehet kitalálni vele. Persze a magyar találmány, az üvegbeton is bizonyította az elmúlt években, hogy ez korántsem igaz. Most pedig kiderült, hogy a „hagyományos” beton szerkezetét is lehet úgy módosítani, hogy „bivalyerős” és mégis kecsesen hajlékony, vékony falakat, tartópilléreket lehessen létrehozni belőle.
Jó példa erre a helyi nyelvjárásban L'Oceanogràfic-nak nevezett valenciai bemutatóközpont, ahol a tengeri élőlényeket ismerhetik meg a látogatók.
A spanyolul El Oceonográfico névre hallgató intézmény szinte hártyavékony falai, finoman ívelő betonszerkezetei nem épülhettek volna meg egy belga kutatónő eredményei nélkül. A spanyolországi létesítményben ugyanis olyan betonszerkezeteket használtak fel, amelyekben acélszálak vannak.
Lapos acélszál
Ez a helyenként egészen lapos acélszál Ann Lambrechts találmányának lényege: a vége Z alakban formálódik. Az acélszálak így egymásba is tudnak kapaszkodni, és – betonba keverve - háromdimenziós szerkezetet alakítanak ki. Mérések szerint 32 százalékkal növekszik ezáltal a beton hajlítószilárdsága, ami különleges ívek megépítését teszi lehetővé - például Valenciában. Lambrechts találmányát a Bekaert nevű multinacionális belga cégnél fejlesztette ki, ahol a kutató-fejlesztőközpontot irányítja az Európai Feltalálói Díj ipari kategóriájának friss győztese.
Lambrechts fejlesztését a világ számos pontján használják ma is: így a kínai CCTV új székházának lenyűgöző szerkezete sem épülhetett volna meg az újfajta beton kifejlesztése nélkül. Ann Lambrechts teljesítményét most az EPO, az Európai Szabadalmi Hivatal Budapesten ismerte el.
Az életműdíjat egy svéd tudós kapta
Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adták át ugyanis a nyerteseknek az Európai Feltalálói Díjat. Az életműdíj kategória győztese sajnos egészségügy okokból nem vehette át az elismerést: a svéd Per-Ingvar Branemark forradalmasította az orvosi implantátumok készítését az elmúlt évtizedekben. Nevéhez fűződik a fogászati titánimplantátumok kifejlesztése. Ennek a találmánynak a lényege, hogy stabil kapcsolatot hoz létre az implantátum és a csont között. Egyébként ma már nemcsak a fogászatban, hanem az arcsebészet más területein is alkalmazzák Branemark fejlesztéseit, illetve Branemark fia, Rickard, immár végtagok pótlásán dolgozik hasonló módszerrel.
Az ortopéd sebészként dolgozó Branemark felfedezése azonban nem is azért volt elsősorban jelentős, mert erős anyag a titán, hanem azért, mert korábban az implantátumokat a szervezet egyszerűen kidobta, kivetette magából. A titánból készült protézisek azonban „barátságos” anyagnak minősülnek az emberi testben, nem járnak nemkívánatos hatással, az esetek zömében 90-95, sőt bizonyos eljárásoknál 98 százalékos a siker. Branemark az ötvenes években hallott egy cambridge-i nyúlkísérletről, ahol titánt ültettek be az állatba, de az emberi szervezet titánt tűrő képességével csak a hatvanas évek közepétől foglalkozott. Svéd állami és vállalati támogatást is kapott: a hadiipari Bofors cég és a Nobelpharma karolta fel ötletét. A ma már Nobel Biocare nevű cég bizonyos ágazatokban azért lett világelső, mert Branemark találmányát alkalmazta a világpiacon.
Víztisztítás Indiában
Branemarkon és Lambrechtsen kívül díjat kapott még az Európán kívüli kategóriában Ashok Gadgil és Vikas Garud az Európai Szabadalmi Hivataltól. Ők a Kaliforniai Egyetem és az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium, illetve a WaterHealth International kutatói. Indiában és az Egyesült Államokban dolgozva találtak fel egy olyan metódust, ami UV-sugarakkal, azaz ibolyán túli fénnyel képes víztisztításra és -fertőtlenítésre. Nyilvánvaló, hogy az EPO zsűrije a díjjal a fejlődő országok problémáira akarta felhívni a figyelmet.
Szintén díjaztak egy másik belga kutatót: Christine Van Broeckhoven az időskori elbutulással, illetve az Alzheimer-kórral kapcsolatban ért el fontos tudományos eredményeket. Van Broeckhoven a Flamand Egyetemközi Biotechnológiai Intézet kutatója Belgiumban. A fehérjékkel és a génekkel kapcsolatos felfedezéseit szabadalmaztatta is, ezek révén új gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyek lelassíthatják az öregedéssel járó betegségek – Alzheimer-kór, Parkinson-kór és a bipoláris zavar - kialakulását.
Van Broeckhoven egyébként az amiloid plakkok keletkezését vizsgálta, és az emberi 21-es kromoszóma elváltozásait kutatta. Megállapította, hogy az Alzheimer-kórt okozó plakkok hasonlóak a Down-kór plakkjaihoz – vagyis olyan fehérjékhez, amelyek az emberi agyban rakódnak le. Kutatásai olyan flandriai és osztrák családok genetikai vizsgálatán alapult, ahol a szokásosnál gyakrabban fordultak elő bizonyos betegségek.
Egy magyar esélyes – és a dán győztes
A kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) díját a dán Jens Dall Bentzen kapta meg egy újfajta biomassza-kazán feltalálásáért, ami akár 60 százalékos nedvességtartalmú biotermék elégetésére is alkalmas. Bentzenék, vagyis a Dall Energy fejlesztése hatékonyabban és a környezetet kevésbé károsító módon hasznosítja a biomassza-energiát – hőtermelésre és elektromos áram előállítására. Összességében 27 százalékkal kedvezőbbek a mutatói Bentzenék találmányának a korábbi hasonló biomassza-erőműveknél - az EPO ismertetése szerint. A dán ötletet Funen szigetén, Bogense településén már ki is próbálták.
Egy magyar ötlet is bekerült a legjobb három közé ebben, a kkv-kat díjazó kategóriában. Molnár Béla és csapata, a 3DHistech egyfajta „virtuális háromdimenziós mikroszkópot” talált fel. Találmányuk a hagyományos mikroszkópot és a digitális képfeldolgozást kombinálja. E technológia segíti a szövetminta alapján a gyors orvosi diagnózist és pontosabbá teszi az orvosi beavatkozást – írta róluk az MTI. A technológiát gyógyszergyárak, akadémiai intézetek és a biotechnológiai cégek hasznosítják. A 3DHistech forgalma 2010-ben 4,5 millió euró volt, de idén már az első negyedévben elérte a 2 milliót. A cégnél nyolcvan belső munkatárs és 20 külsős dolgozik.
