Az őssejteknek két fő típusa különíthető el: az egyedfejlődés alapját képező megtermékenyített petesejtből képződő embrionális és a szöveti őssejtek, mint pl. a köldökzsinór eredetű vagy a keringő vérben, illetve a csontvelőben található őssejtek - mondta Rajnavölgyi Éva orvosprofesszor, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Immunológiai Intézetének igazgatója pénteken az MTI-nek.

A felnőtt szervezetben kis számban előforduló szöveti őssejtek elsődleges szerepe a vérsejtek folyamatos pótlása, és a szövetek és a szervek regenerációjának biztosítása.  A csontvelői őssejteket a klinikai gyakorlatban több mint 25 éve alkalmazzák csontvelő átültetésre - magyarázta a professzor.

Rajnavölgyi Éva elmondta, hogy az őssejt kutatást jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő szakterületként tartják számon, és a tudományos kutatásokkal foglalkozó szakemberek a jövő személyre szabott orvoslásának egyik alapkövének tekintik. Az eddig elért alap- és klinikai kutatási eredmények tükrében valóban biztosra vehető, hogy az őssejt kutatások területén az elkövetkező években is várhatók meglepő és átütő erejű eredmények.

A DEOEC kutatócsoportjai és az Oslói Egyetem Őssejt Központja által elnyert, a Norvég Alap által támogatott kutatási pályázat olyan sejt- és molekuláris kölcsönhatások felderítésére fókuszál, amelyek részt vesznek az őssejteknek tulajdonított gyógyulási folyamatban. Ennek kapcsán arra a kérdésre keresik a választ, hogyan illeszkednek be a keringő vagy az érfali őssejtek a sérült szöveti környezetbe, hogyan működnek együtt, és milyen mechanizmusok útján lépnek kapcsolatba a jelenlévő gyulladásos sejtekkel a szöveti regeneráció elősegítése érdekében - sorolta a professzor.

A mintegy 150 résztvevővel megtartott debreceni tudományos tanácskozáson szó volt a szöveti őssejtek terápiás felhasználásának új lehetőségeiről, az embrionális őssejtek különleges tulajdonságairól és sokrétű felhasználási lehetőségeikről, valamint a testi sejtekből vissza- vagy átprogramozott őssejtek által kínált perspektívákról is.

Az akut artériás érelzáródások, az agyvérzés, a szívinfarktus és a perifériás artériás érbetegségek a fejlett országokban és Magyarországon is a vezető halálokok között szerepelnek; érszűkület miatt Magyarországon évente közel 7500 végtag-amputációt végeznek - mondta Rajnavölgyi Éva hozzátéve: a kardiovaszkuláris betegségek kapcsán áttekintették a szívinfarktus, az érszűkület és a cukorbetegség során fellépő szemészeti problémák őssejtekkel történő kezelésének lehetőségeit is.