A geofizikusok 2005-ig, míg a Cassini-űrszonda többször el nem repült a az Enceladus közelében, azt feltételezték róla, hogy teljesen érdektelen jeges, halott égitest. Ám ekkor kiderült, hogy az aprócska, mindössze 500 kilométer átmérőjű holdon a déli pólus közelében található négy törésen, "tigriskarmoláson" át gőzt, vizet és jégdarabokat, valamint szerves vegyületeket tartalmazó gejzírek törnek fel.

Sok kutató a gejzíreket nagy "földalatti" víztömeg jeleként értékelte. A legelső "berepülések" során a Cassini hidrogén, oxigén, nitrogén és különböző szénhidrogének jelenlétét észlelte a gejzírek gőzében, ugyanakkor nem talált sókat, amelyek az óceán vizének integráns összetevői.

Az űrszonda kozmikus poranalizátora 2009-ben azonban mégis felfedezett sókat a gejzírek által kilövellt jégdarabkákban. "Nátrium- és káliumsókat, karbonátokat tartalmaztak a jégdarabkák, és ezek a vegyületek az óceánból származnak" - hangsúlyozta Dennis Matson, a NASA bolygókutatási részlegének, a Jet Propulsion Laboratory tudósa.

A legújabb Cassini-megfigyelések ismét meglepetéssel szolgáltak a tudósoknak - az Enceladus felületéről készített hőtérképeken olyan hasadékokat észleltek, amelyekben a hőmérséklet 49 Celsius-fok volt. "Ilyen magas hőmérséklet vulkanikus tevékenységre utal" - jegyezte meg Matson.

A felfedezés nyomán a tudósok elgondolkodtak azon, hogy miként jut az óceán vize a több kilométer vastagságú jégkérgen át a felszínre. Matson kollégáival azt feltételezi, hogy az óceán vizében lévő gázokból buborékok képződnek. Az így keletkező mélytengeri "szénsavas üdítő" kisebb sűrűsége miatt a felszín felé emelkedik, majd a jég alatt gyűlik össze. Ahogy a nyomás fokozódik, a jégben lévő apró hasadékokon, lyukakon keresztül kibugyborékol, ugyanúgy, ahogy például az ásványvíz teszi, ha óvatlanul csavarják le a palack kupakját.

Larry W. Esposito, a Coloradói Egyetem professzora szerint a Cassini által kimutatott magas hőmérséklet esetleg a Szaturnusz által kifejtett árapály hatásával magyarázható. Ám bármi generálja is a hőt, a jelek szerint az Enceladuson biztosítottak az élet feltételei. "Folyékony óceán, szerves anyagok és energiaforrás, ráadásul ismerünk olyan földi mikroorganizmusokat, amelyek hasonló feltételek mellett léteznek" - összegezte Esposito.