SMS-ben röviden kell fogalmazni – könnyű lenne most egy legyintéssel elintézni a dolgot, és áthárítani a fiatalokra a...
SMS-ben röviden kell fogalmazni – könnyű lenne most egy legyintéssel elintézni a dolgot, és áthárítani a fiatalokra a rövid szöveges üzenetekben kifejlődött „SMS-nyelv” kialakulásának felelősségét, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. SMS-ben röviden kell fogalmaznunk, mivel egész egyszerűen nem áll rendelkezésünkre túl sok hely (karakter). Vagy kevesebbet írunk, vagy leleményesen fogalmazunk, vagy nem használjuk az SMS-t. A legtöbb (és főleg fiatal) felhasználó a második megoldást választotta, és leleményesen fogalmaz, illetve rövidít. Így jöttek létre azok a rövidítéses és tipók, amelyeket látva az idősebb – és főleg a nyelvhelyességre érzékeny – generáció sikítozva takarja el szemét és a fülét. Müxik, naon, nm (nincs mit), RösN (erősen), valszeg és a hírhedt „vok” (vagyok). Károsak, mókásak, esetleg egész egyszerűen csak a nyelvi fejlődés új hajtásai? Segít a fiatalok olvasás- és íráskészségén az SMS és a csetelés, vagy inkább rongálja azt?

A Coventry University kutatói ezt a jelenséget vizsgálták. Hivatalos neve „texting”, és a legtöbb szülő és pedagógus szerint egyenesen az ördögtől való, káros jelenség.
A kutatás kontrollcsoportját 114 kilenc-tízéves, elemi iskolás fiatal képezte – a statisztikák szerint ebben a korban kezdik el művelni a „textinget” a fiatalok; a buzgó SMS- és chat-őrület azután egészen 17-19 évis korig megmarad. A kontrollcsoport két részből állt össze: a gyerekek egyik fele megszállott mobilfelhasználó és SMS-ező volt, a csoport többi tagja nem használt mobileszközöket. A kutatók tíz héten keresztül követték figyelemmel a két részre osztott csoportot, még arra is figyeltek, hogy a csoportokban mindenkinek egyforma IQ-ja legyen.
A kutatás érdekes eredménnyel zárult (jövő hónapban lesz olvasható a teljes publikáció, a Journal of Computer Assisted Learning kiadványában): a tízhetes megfigyelési szakasz után a két csoport résztvevői nyelvtani és irodalmi teszteket töltöttek ki. A tíz héten át SMS-ező és mobilozó fiatalok szignifikánsan jobb eredménnyel szerepeltek a teszteken.

Prof. Clare Wood a kutatás vezetője szerint a jelenség oka az, hogy a mobiltelefon- és SMS-használat erősíti az úgynevezett „alphabetic awareness” képességet (durván „betűérzékenységnek” tudnánk fordítani). Annak ellenére, hogy a gyerekek rövidítenek, és magánjellegű cseteléseket folytatnak, közben mégiscsak írnak és olvasnak. A mobillal rendelkező kontrollcsoport tagjai napi több órát töltöttek „betűk között”, míg másik csoportban lévő társaik inkább játékokkal, tévézéssel múlatták az időt.
Szintén érdekes eredmény, hogy a mobilozós gyerekek a szókincset és a szókészletet célzó tesztekben is jobban szerepeltek társaiknál.. A kutató szerint ennek oka az lehet, hogy bár az SMS-ekben már a rövidített, „csonkított” szavakat használják a fiatalok, ennek azonban előfeltétele az, hogy tudják, hogy mit rövidítenek, ismerniük kell tehát az eredeti kifejezést és annak írásmódját is. Sőt sokszor ők maguk találják ki a rövidítéseket, ehhez pedig szintén ismerni, sőt jól kell ismerni az eredeti szavakat, szóösszetételeket. Ahhoz tehát, hogy valaki azt írja, hogy „1Sület”, ismernie, tudnia kell az „egyesület” szót.

Ráadásul a sokat textingelő fiatalok hajlamosabbak voltak könyvek, újságok és mindenféle nyomtatott szöveg iránt érdeklődést tanúsítani, akár önállóan is. Hogy a rövidítések és az SMS-szleng mennyire káros a nyelvtanra, arra a kutatásnak nem sikerült választ adnia: mindkét kontrollcsoport tagjai azonos eredménnyel végeztek a helyesírást vizsgáló teszteken, így Prof. Wood szerint „jelen kutatást alapul véve, nem mutatható ki összefüggés a mobilhasználat és a nyelvtan romlása; esetleg javulása között.”
Lássuk, mit gondol az olvasó – káros vagy hasznos a texting?
