A Wikipediát egy online közösség – folyamatosan cserélődő - önkéntesei szerkesztik. A világ egyik leglátogatottabb weboldalát, pontosabban annak számtalan aloldalát, címszavát önkéntesek, adminisztrátorok, valamint bürokraták sokasága állítja össze, gondozza, ellenőrzi.

Néhány magyar aktivista a szájt tízéves születésnapja kapcsán arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a Wikipedia a következő években szeretne megújulni. Itthon hatszáz aktív szerkesztője, 36 adminisztrátora és 5-6 bürokratája van a Wikipédiának, a háttérben pedig a Wikimedia Magyarország Egyesület áll, amely 2008-ban alakult.

A megbízhatóság nagyon fontos

Az egyik legfontosabb szempont a megbízhatóság növelése és a közölt tartalom minőségének javítása. Éppen ezért a jövőben egyre inkább egyetemekkel, főiskolákkal szeretnének együttműködni, a felsőoktatásban tanuló diákokat vonnák be jobban a Wikipedia szerkesztésébe. Ez hivatalosan is sokszor hangoztatott iránya a szájt továbbfejlesztésének.

Ugyanakkor a megbízhatóság javítására az angol verzióban már teszt üzemmódban elindultak bizonyos kevésbé ismert próbálkozások. Magyar aktivisták elmondták, hogy itthon is szeretnék ezeket mielőbb alkalmazni. Így például a szócikkek azon részét jeleznék hangsúlyosabban, amelyet a legtöbb szerkesztés után érintetlenül hagytak. Azt is feltüntetnék, hogy mennyire állandó a szöveg, mennyi ideje változatlan az információ, ami szintén összefügghet a megbízhatóságával.

A szerkesztők hitelessége

További fejlesztés lenne, ha a szövegek, illetve a szerkesztők hitelességét valamilyen módszerrel sikerülne javítani. Így a Google „page rank” módszerének mintájára a referenciákat, egymásra utalásokat, linkeléseket is figyelnék. Így a sokat hivatkozott, megbízhatóbbnak tekintett szövegek, az e szövegeket készítő vagy kevés hiba nélkül dolgozó szerkesztők munkáját külön tudnák jelezni, ezzel is fokozva a megbízhatóságot.

Jelenleg is zajlik egy pályázat, amely a magyar Wikipedia-oldalak informatikai kiszolgálását javítja. Egy szerverbeszerzésről van szó, amit nagy valószínűséggel európai uniós forrásokból finanszíroznának.

Nem költenek reklámra

A megújulásról eddig keveset lehetett hallani, és ez nem véletlen: a Wikipedia nem reklámozza önmagát. Soha egyetlen dollárt sem költött az enciklopédiát működtető alapítvány, a Wikimedia Foundation hirdetésre – erről Frank Schulenburg, az amerikai szervezet nemrég Budapesten járt illetékese beszélt.

A Wikipedia a hétvégén ünnepelte 10. születésnapját. Jimmy Wales és Larry Sanger tíz évvel ezelőtt nem rutintalan online enciklopédia-szerkesztőkként kezdték el a munkát, hanem a Nupedia nevű hasonló kezdeményezés gazdáiként. Wales és társa azonban korábban nem voltak sikeresek.

A Nupedia nem volt szerkeszthető mindenki által, szakértők írták a szócikkeket, így nem is érdekelte annyira az embereket az új címszavak írása. A projekt elhalni látszott, amikor rájöttek arra, hogy mindenki által hozzáférhető, szerkeszthető, olvasható, felhasználható megoldást hozzanak létre, ez lett a Wikipédia.

17 millió szócikk

Végül is ez utóbbi sikeresebb lett, mint azt az alapítók valaha is gondolták volna. Jelenleg havonta 411 millióan nyitják meg a szájt oldalait. Összesen 17 millió szócikk olvasható rajta több mint 250 nyelven. Látogatottsága a Google, a Facebook, a Youtube és a Yahoo számaihoz hasonlítható. Vagyis mára a Wikipedia a web egyik legismertebb és leginkább látogatott oldalának számít.

A Wikipedia szabad felhasználású tartalmat ad mindenkinek, miközben bárki által hozzáférhető, hasznosítható, akár ki is nyomtatható, a forrás megjelölésével persze.

A problémák

A Wikipediának azonban problémái is vannak: a magyarországi aktivisták és a meghívott tudósok az elmúlt hét végén, szombaton arról beszélgettek, mennyire használható fel például tudományos publikációkban a Wikipedia hivatkozási alapként, vagyis tudományos kritériumoknak megfelelő forrásként. A legtöbb meghívott tudós, így például Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi adjunktus és Csányi Vilmos etológus, akadémikus ezt kizártnak tartotta. Csányi ugyanakkor hangsúlyozta: rendkívül hasznosnak tartja a Wikipediát, Lattmann pedig az oktatásban is használja a szabad enciklopédiát, és maga is írt szócikket ide.

Csányi Vilmos

Mások nem voltak ennyire kényesek a wikipediás hivatkozásokkal, bár az kétségtelen, hogy az állandó változó szövegre való utalás nehézkes. (Azért nem megoldhatatlan, hiszen csak az adott időpontban érvényes verzióra kell hivatkozni.)

Nem lesz örökre lezárt fejezet

A hvg.hu feltette a kérdést a Wikipedia szombati konferenciája után a magyar szerkesztőknek és a Wikimedia Foundation amerikai képviselőjének, hogy tervezik-e a Wikipedia szócikkeinek egyes részleteit levédeni. Így azokon az információkon, amelyek kétségkívül megbízhatóak és igazak – például: 2 x 2 = 4 -, nem lehetne változtatni. Frank Schulenburg és néhány magyar hozzászóló ezt kizártnak tartotta, a Wikipedia filozófiájával tökéletesen ellentétesnek minősítették a nyilatkozók ezt a megoldást. Schulenburg szerint minél jobb egy szócikk, annál stabilabb, annál kevésbé írják át mások. Vagyis egyfajta stabilitás felé halad a rendszer, a megbízhatóbb cikkek egyre kevésbé változnak.

Előadása és sajtótájékoztatója után Schulenburg elmondta a hvg.hu-nak, hogy ő több nyelven olvassa a Wikipediát, németként elsősorban a német és az angol verziókat tudja összehasonlítani. Szerinte a német Wikipedia-cikkek sokkal alaposabbak, precízebbek, ugyanakkor kicsit talán elriasztják a szerkesztőket, nehezen mernek a címszavakon javítani. Ez a kívánttal némileg ellentétes folyamatokat indított el: a szélesebb kört felölelő, szabadabb stílusú angol nyelvű enciklopédia-oldalak sokkal népszerűbbek, Németországban viszont csökkent az önkéntes szerkesztők aránya. Schulenburg szerint ennek részben az az oka, hogy a német címszavak túlzottan átfogóak, egyre nagyobb tudást igényel a precíz hozzászólás, az új információkkal való kiegészítés.