Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A digitális technológiák térhódításával a fent említett kétirányú átjárás meglehetősen egyszerű.
A digitális technológiák térhódításával a fent említett kétirányú átjárás meglehetősen egyszerű. Az interneten található digitális multimédia tartalmakat egy számítógép vagy egy speciális hardver közbeiktatásával a televízió-készülékre vezethetjük, ahol a szokásos monitoroknál nagyobb méretben, tökéletesebb kép- és hangminőségben nézhetjük, hallgathatjuk meg az anyagokat. Az „internet a tévén” irányt tehát elsősorban a végfelhasználók alkalmazzák és valósítják meg. A másik irányt a tévécsatornák üzemeltetői hozzák létre, hiszen jól felfogott érdekük, hogy műsoraik vagy azok egy része olyan nézőkhöz is eljusson, akik a hagyományos módokon nem tudják fogni az adást, mert például egy másik földrészen élnek.
A történet akár folytatódhat is, mert persze az ilyen interneten sugárzott tévéadásokat sem kell feltétlenül a számítógépen nézni, ilyenkor is át lehet vinni a képet és a hangot a tévékészülékre. Ekkor a tévén nézhetjük az interneten keresztüli közvetített tévéadást.
Internet a tévén
Az interneten található multimédia tartalmak közül a mozgóképek, azaz a videoállományok átviteléhez van a legnagyobb sávszélességre, a leggyorsabb kapcsolatra szükség. Az ADSL, DSL és kábeles internetkapcsolat sebessége már egész jó minőségű videoátvitelét is lehetővé teszi. Mindehhez jönnek még az egyre tökéletesebb videokódolási technikák, így semmi akadálya, hogy interneten keresztül akár HD felbontású, többcsatornás hanggal ellátott videó streameket nézzünk.
Az asztali számítógépek monitora vagy a notebookok képernyője a legtöbb esetben jóval kisebb, mint egy televízió, ezért ha kényelmesen akarjuk nézni a világhálóról érkező tévéműsort vagy filmet, akkor érdemes azt a tévékészülékünkre varázsolni. A varázslás szótól nem kell megijedni, egy kis műszaki érzékkel bárki meg tudja oldani ezt a feladatot.
A megoldásra két utat választhatunk. Egyrészt számítógépen keresztül kapcsolódunk az internetre, a számítógép valamilyen programjával jelenítjük meg a filmet, és a számítógépből kijövő videojelet vezetjük a tévénkbe. A mai asztali gépek videokártyáin, illetve a hordozható gépeken a legtöbb esetben találunk videokimenetet, a hangkimenet pedig szinte kötelező. A videokimenetek között a leggyakoribb az úgynevezett RCA és az S-video, de a legújabb komputereken már HDMI csatlakozót is találunk. Ez utóbbival csak a digitális (LCD, plazma) tévékhez tudunk kapcsolódni, míg a két első fajtát minden tévén megtalálhatjuk. HDMI csatlakozás esetén nincs gondunk a hang átvitelével, mert a digitális adatok azt is tartalmazzák. Ezzel szemben az RCA vagy S-video kábeleken csak a videojel megy át a tévébe, a hangot a számítógépről egy külön kábellel kell kivezetni, akár a tévébe, akár a házimozi hangrendszerünkbe.
Ha sikeresen összekapcsoltuk a számítógépet a tévével, akkor már csak a két készülék beállítása van hátra. A tévéknél a legtöbbször egyetlen gombot kell megnyomni a távirányítón, hogy a hagyományos adásról átkapcsoljunk a videobemenetre. Sok készülék ezt automatikusan is meg tudja tenni, ha érzékeli, hogy van jel ezen a csatlakozón.
A számítógépeknél egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Ha szerencsénk van, akkor gép érzékeli, hogy egy külső videoeszközt kapcsoltak hozzá, és ennek megfelelően a videó kimenet is/vagy kiteszi a képet. Ha ez nem történne meg automatikusan, akkor az operációs rendszer hardverbeállításai között kell megkeresni és bekapcsolni, hogy a tévét használja párhuzamos vagy második monitorként. Hordozható gépeknél sokszor találhatunk a billentyűzet felső sorában olyan speciális gombokat, amelyekkel el lehet végezni ezt az átkapcsolást.
A leírva talán hosszúnak és bonyolultnak tűnő eljárás a gyakorlatban, esetleg egy kis segítséggel, gyorsan elvégezhető. Másodszorra már biztos pillanatok alatt össze tudjuk kötni a számítógépet a tévével.
Önálló eszközökkel
Ha valakinek nincs számítógépe, vagy csak egy kényelmesebb megoldásra vágyik, az egyre több olyan önálló eszköz közül választhat, ami az internetes tartalmakat a tévére teszi.
Több gyártó is kínál olyan DVD/BD lejátszót vagy úgynevezett médialejátszót, amelyiknek van hálózati csatlakozása is. Ezek a lemezek lejátszásán túl az internethez is tudnak kapcsolódni Ethernet kábellel vagy WiFi-vel. Az ilyen készülékeknél külön menüponton keresztül jutunk el az internetről lejátszható anyagokhoz. Válogathatunk és kereshetünk a legnagyobb videomegosztó oldalak (YouTube, Google Video, MetaCafe, VideoCast, DL.TV és Cranky Geeks) filmjei között. A videókat eredeti méretben és a tévé teljes képernyőjére nagyítva is megnézhetjük, ezen kívül több ezer internetes rádióadást érhetünk el, műfaj és földrajzi terület szerinti csoportosításban. A fénykép-megosztókhoz is kapcsolódhatunk, így például a a Flickren és a Picasán tárolt képeinket vagy másokét diavetítésként láthatjuk viszont a képernyőn.
Az internetes tartalmakon kívül a helyi hálózaton található képeket, zenéket és videókat is megnézhetjük, meghallgathatjuk. Az ilyen eszközök többsége ugyanis DLNA-kompatibilis, így kiszolgálhatók a legismertebb szerverprogramokkal (mint pl. a WizD, SwissCenter, EyeConnect, TwonkyVision), de ismerik a Windows Media Connect, Windows Media Player NSS és UPnP SSDP módszereket is. Ilyen eszközöket mi is bemutattunk közelebbről, például itt és itt.
Tévé az interneten
A másik irány is igen népszerű, amikor tévéadásokat szeretnénk az interneten keresztül nézi. Ilyenkor nagyon fontos az internetkapcsolatunk letöltési sebessége. Számos sebességmérő oldal létezik az interneten, ezek közül a legismertebb a speedtest.net. Az adások sávszélessége 50-1500 Kbit között mozog. A leggyakoribb a 250-300 Kbites sebesség. Ha a sebességteszt eredménye legalább ennyi, akkor bátran elkezdhetjük a nézelődést a világ tévéállomásai között.
A wwiTV-n jelenleg 2760 adást találunk. Ezek között többféleképpen is böngészhetünk. Alapvetően földrajzi hely szerint csoportosítják az adásokat. A baloldali keretben láthatjuk az országok felsorolását, ábécé-rendben, Albániától Zimbabwéig. Magyarországról például 59 adást foghatunk, amelyek között vannak országos tévék, mint például az m1, m2, DunaTV vagy a Hír TV és nagyon sok helyi, városi televízió. Talán természetes, hogy az országonkénti adások számában az USA vezet, közel 500 csatornával. Minden név mellett zárójelben egy szám mutatja, hogy hány adást lehet interneten keresztül elérni abból az országból. Az ország kiválasztása után részletes lista sorolja fel az adásokat. A lista tartalmazza az adók nevét, weboldaluk címét, az online adás linkjét, az adás sávszélességét és azt, hogy élő- vagy felvételről sugárzott műsort lehet-e elérni. Ezen kívül egy rövid leírást olvashatunk az adás jellegéről. Az adatfolyam sebességét mutató szám színes kódjai a formátumot jelzik. A zöld színűek Windows Media, a kékek RealMedia, míg a szürkék Quicktime streamek.
Egy-egy adásra kattintva elindul a hozzá tartozó lejátszó és rövid idő múlva már látjuk a tévéműsort. A lejátszó programokba általában van arra lehetőség, átkapcsoljunk teljes képernyős módra, ilyenkor egy nagyobb monitor már valóban helyettesítheti a tévékészüléket.
Ha nem egy ország adóira vagyunk kíváncsiak, hanem zenei-, sport- vagy hírcsatornákat keresünk, választhatjuk a tematikus válogatásokat. Ha a böngésző ablak bal oldalán látható felsorolásból kiválasztunk egyet, akkor az adók listája már csak azokat fogja tartalmazni, amelyik témája megfelelő, azonban már nemcsak egy országon belül, hanem az egész világról.
Az internetes tévék adatbázisa folyamatosan bővül. Magunk is hozzájárulhatunk ehhez, ha találunk a neten olyan adást, amelyik még nem szerepel a listában. Az Add new TV channel/Report broken link feliratra kattintva új adóval bővíthetjük a listát, illetve felhívhatjuk a figyelmet olyan hivatkozásokra, amelyek már nem működnek vagy nem sugároznak tévéműsort.
Már mobilon is
A mobil hálózatokon jelenleg elérhető adatátviteli sebesség elengedő ahhoz, hogy jó minőségben lehessen tévéadásokat közvetíteni és ezeket a nagyobb képernyővel rendelkező telefonokon nézni. Ilyen megoldás a T-Mobile Mobil TV szolgáltatása. Ezen ugyanazok a tévécsatornák nézhetők, mint a klasszikus tévében, kivéve az MTV Music csatornát, amely egy kifejezetten mobiltelefonra optimalizált zenei klipcsatorna, és műsora nem egyezik meg a tévében látható MTV csatorna műsorával. A teljes tévéadásokon túl bizonyos csatornák archív műsorai és egyéb videotartalmak is elérhetők. A szolgáltatás használatához 3G vagy 3G/HSDPA kapcsolat ajánlott, bár EDGE-es hálózati kapcsolattal is elérhető és videostreaming lejátszásra képes készülékkel vehető igénybe.
Ha további érdekességekre is kíváncsi az internet és a tévé összefonódásával kapcsolatban lapozza fel a techline.hu szakmai támogatásával készült IT Plusz 2011 szakmai kiadványt, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál vagy megrendelhet itt.
