2025-ben már akár 174 ezer forintnyi adó-visszatérítést kaphat az, akinek papírja van róla, hogy valamilyen súlyos betegségben szenved. Ezek több száz tételes listája a súlyos, csecsemőkori rendellenességektől kezdve, a daganatos megbetegedéseken át a laktózintoleranciáig terjed, az azonban a jogi szövegből nem derül ki, kinek a megítélésén múlik, elég súlyos-e egy betegség ahhoz, hogy kedvezményre jogosítson.
A minimálbér január eleji emelésével nőtt a súlyos betegségek után igényelhető adókedvezmény mértéke is, a személyi kedvezmény havi összege ugyanis a mindenkori minimálbér harmada. Ezzel az összeggel, vagyis 2025-ben 96 900 forinttal csökken az összevont adóalap, amely nettóban kifejezve havi 14 535 forintot jelent.
Egy év alatt tehát 174 420 forintnyi adót spórol az, aki igazolni tudja, hogy valamilyen tartós betegséggel él.
Hogyan igényelhető?
Ahhoz, hogy a kedvezményt érvényesítsük, vagy az év közben a munkáltatónak vagy kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban kell jeleznünk, vagy az szja-bevallásban, melynek idei határideje május 20.
Az adókedvezményeket meghatározott sorrendben lehet érvényesíteni, a súlyos betegségek után járó összeg ebben lejjebb van sorolva, mint például a 30 évnél fiatalabb anyák kedvezménye, de hamarabb érvényesíthető a családi adókedvezménynél. A pontos sorrend így fest:
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- Személyi kedvezmény
- Első házasok kedvezménye
- Családi kedvezmény
- Családi járulékkedvezmény
A jogosultságot orvosi igazolással kell alátámasztani, melyet a szakorvos vagy a háziorvos közvetlenül a NAV-nak nyújt be, az igénylőnek csak meg kell azt őriznie. A kedvezményre jogosultak azok is, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, ebben az esetben a jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni.
Milyen betegségek után jár a személyi kedvezmény?
A több száz elemből álló lista az adókedvezményről szóló kormányrendelet mellékletében érhető el, amelyben BNO kódokkal is szerepelnek a vonatkozó diagnózisok. Ide tartozik többek között a cukorbetegség, számos veleszületett rendellenesség, szívbetegségek, daganatos betegségek, az autizmus egyes fajtái, az Asperger szindróma, az endometriózis, sőt, a laktózintolerancia is.
Laikusként böngészve a listát nem világos, hogy az pontosan mi alapján áll össze, nem szerepel rajta minden krónikus betegség és míg a mellékpajzsmirigy betegségek után jár a kedvezmény, a pajzsmirigyet érintő diagnózisok után nem – csak hogy néhány példát említsünk. A törvény kimondja ugyan, hogy azon betegségek után jár kedvezmény, amelyek szerepelnek a listán, de semmilyen támpontot nem ad arra vonatkozóan, milyen kritériumok alapján, ki által kerülhet fel rá egy-egy betegség vagy hogy milyen rendszerességgel vizsgálják felül a szabályozást.
Az ügyben kérdéseket küldtünk a Nemzetgazdasági- és a Belügyminisztériumnak, a két tárca közös válasza szerint „időszakonként felülvizsgálják a rendeltben foglalt betegségeket az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozatainak bevonásával és az orvostudomány, diagnosztikus eljárások fejlődésével új betegségek felvételére is vagy törlésre is sor kerülhet”.
A szakmai kollégium az Országos Kórházi Főigazgatóság alatt működő szervezet, hivatalosan az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testülete, tagjait is a miniszter nevezi ki négy évre. Elnöksége az összesen 64, orvosi területek szerint meghatározott tagozat vezetőjéből áll.
Külön kiemelik, hogy a módosítások során a szakmai grémium véleménye nem nélkülözhető, az ő támogatásukkal bővítették a listát a legutóbb is, mégpedig 2023. júliusában, amikor többek között a légzőszervek és a méh bizonyos típusú rosszindulatú daganatos betegségei is felkerültek.
„Javaslatok a szakmai szervezetek, beteg érdekvédelmi szervezetek vagy betegcsoportok, és a kezelő intézmények részéről is érkeznek, továbbá a jogalkotási szabályoknak megfelelően jogszabály módosítási javaslatra jogosult szervezetek, szervezeti egységek részéről is” – írta a Belügyminisztérium sajtóosztálya. Hozzátették, az egészségügyi ágazat döntése önmagában nem elég a kedvezményekre jogosító betegségek listájának módosításához, hiszen a jogszabály-módosításhoz az egészségügyi és a gazdasági tárcák közti egyeztetés is szükséges.
