A vonalkódot először 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokban, egy szupermarketben alkalmazták, és ma már nem nagyon...
A vonalkódot először 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokban, egy szupermarketben alkalmazták, és ma már nem nagyon lehet olyan árucikket találni, amelynek valamelyik oldalán ne jelenne meg a fekete-fehér csíkokból álló ábra. Az Európában használt kereskedelmi forgalomba kerülő vonalkód szabványa a GS-1 kódolás, ennél 13 számjegy jelöli az adott terméket. A számsor első három jegye a gyártási országot, a további kilenc pedig a gyártót és azt jelöli, hogy az adott termék hányadik a gyártó által készített listán. Az utolsó jegy egy ellenőrző szám.
A vonalkód széleskörű felhasználása ellenére hamar kiderültek a korlátai. Az egy-egy vonalkódban tárolható információ mennyisége valójában csak a termékek azonosító számainak kódolására volt elegendő.
Az ábrába kódolt, könnyen leolvasható és dekódolható információkra egyre nagyobb volt az igény, főleg azután, hogy a mobiltelefonok legtöbbje a beépített fényképezőgéppel és megfelelő szoftverrel alkalmas a bonyolultabb ábrák felismerésére is. Az egydimenziós vonalkód ötletéből alakultak ki a kétdimenziós kódábrák, amelyek már jóval több információ tárolására alkalmasak.
A QR kód
A QR kód egy kétdimenziós vonalkód, amit a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (= gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre és a felhasználótól igényelt gyors reakcióra.
A négyzet alakú, apró fekete-fehér négyzetekből álló ábra sarkaiban nagyobb méretű, jellegzetes mezőket találunk, amelyek megkönnyítik a beolvasást és az értelmezést. Ezek miatt szinte bármilyen szögből fényképezve, akár elforgatva is, könnyedén azonosítható és feldolgozható jelet kapunk.
A QR kód fontos tulajdonsága a skálázhatóság. A különböző verziók eltérő adattárolási és hibatűrési tulajdonságokkal rendelkeznek. Egy átlagos, nagyjából egy vonalkóddal megegyező méretű QR kód 7089 numerikus karaktert vagy 4296 alfanumerikus karaktert tartalmazhat. A legnagyobb hibatűrésű változata pedig akár 30 százalékos vesztességet is képes kijavítani.
Képbe kerülnek a mobilok
Felmerülhet a kérdés, hogy miért kellene ilyen 2D kódokkal felváltani a remekül működő és mindenütt használt vonalkódot. A válasz, hogy nem kell felváltani, az új kódokat az élet egészen más területén és egészen más célokra lehet használni.
A kód és a rendszer fejlesztői és használói arra építenek, hogy lassan mindenkinek a kezében ott lesz egy kódolvasó, nevezetesen a kamerás mobiltelefon. Ennek segítségével a plakátokon, újságokban, hirdetéseken vagy más dokumentumokon elhelyezett kódokon keresztül további információkat lehet közölni a felhasználóval. Ilyen például egy telefonszám, egy internetcím, egy földrajzi helyszín vagy egy névjegy adatai. Ezek mind olyan információk, amelyek szorosan kapcsolódhatnak a mobiltelefonhoz, hiszen vagy abban tudjuk tárolni a kódban elrejtett adatokat, vagy a mobil böngészőjével további adatokat érhetünk el. Így a mobiltelefonnal feldolgozott kódok esetében jelentősen lehet szűkíteni az ábrák bonyolultságát, ami két szempontból is fontos lehet. Egyrészt a telefonok gyengébb fényképezőgépe által készített képről is pontosan fel lehet ismerni az ábrákat, másrészt azok gyors dekódolásához elegendő a mobilok számítási kapacitása.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve fejlesztették ki a QR kód egy „lebutított” változatát, az úgynevezett SPARQ kódot, ami kifejezetten mobiltelefonos felhasználásra alkalmas.
A legfontosabb műveletek
Ahogy arról már szó esett, a 2D kódok mobiltelefonokkal való használatakor a leggyakoribb műveletekhez a következők információkra lehet szükségünk:
- weboldal internetcíme
- elektronikus levélcím
- adatok a címjegyzékünkhöz
- adatok a naptárunkhoz
- telefonszám
- SMS üzenet szövege és címzettje
- földrajzi hely
- egyszerű szöveg
A SPARQ kód használatával mindezeket egy könnyen olvasható, kétdimenziós, fekete-fehér ábrába tudjuk kódolni, amit azután egy mobiltelefonnal lefényképezve vissza lehet fejteni. A visszaalakításhoz a telefonon szükség van egy alkalmazásra, ami lefényképezi és a megfelelő módon továbbítja az adatokat.
Mobilos alkalmazások
A kódok feldolgozásához egy olyan programnak kell futnia a telefonon, ami képes lefényképezni az ábrát, visszafejteni annak tartalmát és továbbítani azt más alkalmazásoknak. Sok ilyen kódolvasó programot találhatunk, amelyek között sok ingyenes is van. iPhone-ra, Windows Mobilra vagy Androidra széles a kínálat. Ezek közül az egyik legkényelmesebben kezelhető és legtöbb telefonra elérhető az i-nigma. A gyártó weboldalán (i-nigma.com) megnézhetjük, hogy a telefonunk alkalmas-e a program futtatására, és ha igen, azonnal le is tölthetjük azt. Az alkalmazásnak létezik magyar nyelvű változata is.
A fizetős SPARQ kód olvasók is mindössze pár dollárba kerülnek, és a legtöbbjük csak annyival tud többet, hogy más kódábrákat vagy a vonalkódokat is felismeri, ha ilyenre valakinek szüksége van.
Készítsünk SPARQ ábrát!
Miközben a vonalkódot gyakorlatilag csak cégek használták, addig a SPARQ kódot magáncélokra is alkalmazhatjuk. Könnyen generálhatunk saját használatra szánt ábrákat az interneten található SPARQ előállító online szolgáltatásokkal.
Aki magyar oldalon szeretne kódot generálni, annak a http://www.qr-kod.hu/ -ra érdemes ellátogatni, ahol sok hasznos és aktuális információt is olvashat a 2D kódokról. A „Mobilkód generátor” hivatkozásnál lehet létrehozni a telefonok számára olvasható ábrát. Először ki kell választani, hogy Google Maps címet, rövid szöveget, webcímet, névjegyet, SMS üzenetet vagy e-mail címet szeretnénk-e kódolni. Ezután a választásnak megfelelő mezőket kell kitölteni, és be kell jelölni, hogy mekkora méretű képet szeretnénk. A Generálás gombra kattintva azonnal láthatjuk az ábrát, amit innen kinyomtathatunk, elmenthetünk vagy e-mailben elküldhetünk. A generált kódokat a szolgáltatást üzemeltető szerveren tárolják, így kapunk egy HTML kód részt is, amit beágyazhatunk a weboldalunkba.
A sok külföldi SPARQ generáló oldal közül érdemes kipróbálni az MSkyNet oldalán található szolgáltatást. Itt is először meg kell adni, hogy milyen típusú kódot készítünk, utána azonban a megfelelő mezők kitöltése közben láthatjuk, ahogy folyamatosan változik az ábra. A látványos eljárás végén még az emberi szem számára is hasznos kiegészítő információkkal láthatjuk el az ábrát. Például a kép alján szövegesen is megjelenhet a kódolt webcím vagy e-mail cím, és azt is feltüntethetjük, hogy aki találkozik egy ilyen ábrával, hol találhat leírást annak használatáról. A képet JPG vagy SVG formátumban tudjuk letölteni, de itt is megkapjuk a beágyazáshoz szükséges kódot.