Amerikai kutatók 482 ezer Wikipédia-felhasználó böngészési adatit nézték át, hogy kiderüljön, miként fogyasztják az információt az emberek az online térben.
Egy friss felmérés szerint a mesterséges intelligencia miatt tovább romolhat az információba vetett bizalom, de az sem segít, hogy sok politikus inkább összeesküvés-elméleteket terjeszt, csak hogy politikai tőkét kovácsoljon magának.
Ennek segítségével majd akár régiós szinten is össze lehet hasonlítani az üzemanyagárakat.
Az RTL Híradónak nyilatkozó pszichológus szerint az információhiány csak ront a vendégmunkások és a munkásszállók megítélésén.
A gyanúsított annak a férfinak a társa lehetett, akit azzal vádolnak, hogy Oroszországnak kémkedett.
Mekkora szerepet játszanak személyes tapasztalataink, amikor az egészségünkről, sőt az életünkről van szó?
Döntéseinket, cselekedeteinket gondolkodási csapdák tucatjai befolyásolják, észrevétlenül, nap mint nap. Ha tisztában vagyunk velük, és megtanuljuk őket felismerni a saját életünkben, nehezebb lesz megvezetni minket.
Különösen a független hírforrások szúrják a megszállók szemét.
Mindenkinek vannak titkai. És imádunk titkokat feltárni, rejtélyes ügyekbe belelátni – feltéve, hogy nem kell megőriznünk őket. Azt gondolnánk, szükségünk van titkokra, nem tudnánk nélkülük élni. Pedig energiát vesznek el, kapcsolatok mennek rá, beteggé tesznek és rombolják kreativitásunkat.
Aki nem tud eleget egy termékről, az ráfizet, de pontosan mennyire? Mennyi energiát kell beletenni az árak összehasonlításába, és mit lehet tenni, hogy a politikusok közül se csak azokat választhassuk, akiket már ismerünk? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkat az információs aszimmetria áttekintésével folytatjuk.
A két ország viszony feszült, de novemberig közölniük kell egymással az értesüléseiket.
A Google csapata az amerikai városokat járva szólít le idegeneket, hogy egy 5 dolláros kuponért cserébe fotózzák le az arcukat.