Annak ellenére, hogy naponta milliók használják, viszonylag kevés tanulmány készült a Wikipédiáról. A kaliforniai Stanford Egyetemen kutatói azonban majdnem félmillió felhasználó keresési mintáit elemezték, hogy kiderüljön, milyen érdeklődési körük van a látogatóknak.

A kutatás során az emberi kíváncsiságot akarták tanulmányozni a szakemberek úgy, hogy ehhez ne laboratóriumi környezetet használjanak. Az elemzések során három különböző típusú felhasználót sikerült azonosítaniuk:

• a vadászt,
• az elfoglaltat, valamint
• a táncost.

A vadász esetében egy olyan típusú felhasználóról van szó, aki konkrét válaszokat keres egy adott kérdésére, és csak ez az információ érdekli. Az elfoglalt az új információkat keresi, míg a táncos a válaszok keresése közben összekapcsolja az egyébként különálló fogalmakat. A vizsgálat eredményét a Science Advances című tudományos lapban tették közzé.

„Nagyon fontos, hogy jobban megértsük, hogyan használják az emberek ténylegesen az online tartalmat, és hogyan fogyasztják a tudást” – mondta el a Nature-nek Tiziano Piccardi, a kutatás vezetője. Az eredményeket végső soron a Wikipédia fejlesztésére is fel lehet használni.

A lap megjegyzi, korábban is készült már kutatás arról, hogy a felhasználók miként böngészik a Wikipédiát, de az viszonylag kevés résztvevővel és ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között zajlott. A mostani tanulmány szerzői egy korábban 149 fő bevonásával végzett vizsgálat eredményét nézték át, amely során a vadász és az elfoglalt típusokat azonosították. Ezután több százezer felhasználó valós böngészési szokásait felhasználva folytatták tovább a kutatást.

A csapat leginkább arra volt kíváncsi, hogy a korábbi megállapítások minden nyelven és más országokban böngésző felhasználókra is ráhúzhatók-e.

A szakemberek 482 000 felhasználó anonimizált adatait tekintették át, akik 50 különböző országban használták az online enciklopédiát. A felhasználók 14 különböző nyelven használták az oldalt.

Dani Bassett, a tanulmány társszerzője szerint ezekből az adatokból egy hálózat olvasható ki. „Hogyan mozognak az emberek ebben a nagyobb információs térben? Mely hivatkozásokat kattintanak le, és hogyan néznek ki ezek a hálózatok az egyes személyek számára? Ez mind kiolvasható az adatokból” – hangsúlyozza Bassett.

A kutatók azt is megállapították, hogy a böngészési stílus pontos lenyomatot ad arról, milyen az oktatási vagy a nemek közti egyenlőtlenség az adott országban. Hogy miért mutatkozik meg ez az összefüggés, az egyelőre a szakemberek számára sem ismert.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.