Újonnan felfedezett dinoszaurusz-faj maradványaira bukkantak
Új "szarvarcú" dinoszaurusz-faj maradványait fedezte fel egy amerikai paleontológus, az őshüllő a "keresztségben" a Mojoceratops perifania nevet kapta - a leletről a Journal of Paleontology online kiadása közöl tanulmányt.
Nicholas Longrich, a Yale Egyetem kutatója a dinoszaurusz nevét magyarázva elmondta, hogy a mojo kifejezés a XX. század elején az afroamerikaiak zsargonjában az ellenkező nem elbűvölését segítő talizmánt, varázslatot jelentett. A perifania a görög perifana, azaz büszkeség szóból ered, a ceratops (szarv arc) pedig a csőrős dinoszauruszok egy csoportjának megjelölésére szolgál - olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
A Mojoceratops egyike annak a tucatnyi fajnak, amely a chasmosaurus ceratopsidák családjához tartozott. Utóbbiak nevüket a nyakfodron lévő nyílás után kapta: jelentése "nyitott gyík". Az újonnan felfedezett növényevő őshüllő víziló nagyságú volt. Hetvenötmillió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban jelent meg, 10 millió évvel korábban, mint híres rokona, a triceratops, azaz a "háromszarvarcú" dinoszaurusz. S bár az összes ceratopsidák büszkélkednek nyakfodorral, a Mojoceratops perifania "fejlesztette ki" a leghivalkodóbb koponyaékességet, amelyek szív alakúakra sikeredett.
A "büszke talizmán-dinoszauruszoknak" rövid élet adatott a Földön, a faj egymillió évvel megjelenése után eltűnt bolygónkról. Maradványaira Kanadában, Alberta és Saskatchewan tartományban bukkantak, eddig nyolc koponyatöredék került elő. Mint Longrich - aki a közelmúltban egy újabb ismeretlen, nagytestű dinoszaurusz maradványait fedezte fel Albertában, a Dinosaurus Provincial Park területén - megjegyzi, a tudósoknak eddig még nem sikerült megfejteniük, hogy miért volt olyan sokféle őshüllő az adott területen, s miként voltak képesek a különböző fajok képviselői az együttélésre.