David Eberth, a Royal Tyrrel Museum paleontológusa szerint a csontok Centausaurus-maradványok - olvasható a Discovery News hírei között.

Hegyes gyík

A Centrosaurus, azaz a "hegyes gyík" olyan növényevő dinoszaurusznem, amely a késő kréta időszakban, körülbelül 75 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerikában. A súlyos testtel és zömök lábakkal rendelkező Centrosaurus 6 méteres testhosszával nem tartozott az igazán nagy dinoszauruszok közé. Neve a nyakfodor szegélyén elhelyezkedő kis szarvakra utal, nem pedig a nagy orrtülökre, amelyet a Centrosaurusok vélhetően a nőstényekért fajtársaikkal vívott csatározásaik során alkalmaztak. A "hegyes gyík" szemei fölött is egy-egy kisebb szarv helyezkedett el. Erőteljes állkapcsának és rágóizmainak köszönhetően könnyedén megbirkózott a legkeményebb rostos táplálékkal is.

A trópusi klíma kedvezett a dinoszauruszoknak

Alberta tartományban egyébként már több dinoszaurusz-lelőhelyet is feltártak, de a paleontológusok soha nem tudták megállapítani ennek pontos okát. A szakemberek reményei szerint a legutóbbi felfedezés segítségével majd sikerül tisztázni, hogy milyen földtani körülmények vagy milyen események sorozata "termelte ki" a fosszíliákat.

Eberth magyarázata szerint a Centrosaurus korában, 75 millió évvel ezelőtt a mai Alberta területén kellemes trópusi klíma uralkodott a tengerparti sávban. Dinoszauruszmaradványok gyakran kerülnek elő ilyen helyeken.

Wikipedia

"Teljesen érthető, ha az őshüllők előszeretettel választottak lakhelyükként ilyen térségeket: a kellemes éghajlat, a bőséges táplálék és a vízkészlet volt az elsőrendű ösztönző. Ám mindennek ára van - e paradicsomi helyeket gyakran sújtották trópusi viharok, amelyek nagy számban irtották a dinoszauruszokat, egyéb állatokat és a növényeket" - magyarázta a paleontológus.

A közelmúltban előkerült leletek arra utalnak, hogy a vihar elvonultával ősemlősök merészkedtek elő rejtekhelyeikről, hogy falatozzanak a tetemekből, és kinyerjék a csontokból a szervezetüknek szükséges ásványokat.