Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke (fotónkon). Az érintett helyeken nem vették fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem. 

A dolgozók azt akarják elérni, hogy érdemben emeljék meg a gyakran alig nettó 230-280 ezer forintos fizetésüket. Csaknem húsz éve, 2008 óta változatlan ugyanis az az illetményalap, amelyet felszorozva – a végzettséggel és a tapasztalati évekkel kombinálva – számítják ki a köztisztviselők bérét.  

A szakszervezetek szerint ezt a jelenlegi 36 800 forintos illetményalapot legalább 80 ezer forintra kellene emelni.  

További követeléseik: 

• állítsák vissza a köztisztviselői életpályát és a valós előmeneteli lehetőséget, megfelelő fizetésekkel; 

• rendezzék törvényben a bérek (illetményalap) évenkénti automatikus emelését az infláció mértékének megfelelően, vagy az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset növekedéséhez igazodóan, hasonlóan a polgármesterek béréhez; 

• kapják meg központi állami támogatást az önkormányzatok a megemelt törvény szerinti illetményalap kifizetéséhez; 

• módosítsák a jegyzőkre vonatkozó alapilletmény szorzóit, oly módon, hogy keresetük igazodjon a polgármesteri illetményhez; 

• egészüljenek ki a bértáblák 18-dik és 19-dik fokozattal, tekintettel a nyugdíjkorhatár jelentős megváltozására,  

• vezessék be a diplomás bérminimumot, hogy néhány éven belül elérhető legyen az „átlagos 1 millió forintos átlagbér”; 

• tartsanak lépést a diplomás fizetések a diplomás átlagbér emelkedésével; 

• legyen egyeztetés a munkáltató és a szakszervezet között a bérek áttekintésére, átláthatóságára, felzárkóztatására. 

Boros Péterné tájékoztatása szerint szerdán reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak. A legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.  

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy a következő hónapokban két lépésben, kétszer 15 százalékkal emelik majd meg azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a fizetését, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Ezeken a helyeken végzi a munkáját a mintegy 29 ezer önkormányzati köztisztviselő 40 százaléka, az ő béremelésüket tehát az állam finanszírozza. A nagyobb településeken viszont (vagyis az önkormányzati köztisztviselők 60 százalékának esetében) többnyire nem lesz pénz semmilyen fizetésemelésre, az állam ugyanis nem biztosít forrást, a kivetett szolidaritási hozzájárulási adó pedig túl nagy terhet jelent a városoknak. Volt olyan település, ahol még a létszámot is csökkenteni kellett. 

Boros Péterné azt mondta, hogy a szerdai sztrájk még csak a kezdet, terveik szerint ugyanis később hasonlóan küzdenek majd az alacsony fizetések ellen a kormánytisztviselők is. Esetükben még nem bírálta el jogerősen a bíróság azt a beadványt, amely a sztrájk legális megtartásához szükséges – ha ez megtörténik, akkor még többen tagadhatják meg a munkát.  

A szakszervezetek egyébként sérelmezték, hogy a tárgyalások lefolytatására kijelölt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük egyeztetni. Ezzel kapcsolatban megkerestük a tárcát, ahol azt közölték: álláspontjuk szerint a szakszervezet nem a törvényeknek megfelelően szervezte a sztrájkot, ezt pedig a bíróság is megállapította.

A Navracsics Tibor vezette minisztérium a HVG-nek azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett”. 

Hozzátették: „Jogszerű kezdeményezés esetén természetesen a kormány eleget tesz a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek, és a sztrájk jogosságától/jogellenességétől függetlenül elkötelezett a köztisztviselők és kormánytisztviselők illetményemelése iránt”.