Tech MTI 2010. június. 14. 17:20

Az amatőr állatvédők többet árthatnak mint használnak

Összetett, gyakran komoly dilemmáktól terhes feladat segíteni az olajjal borított madarakon a Mexikói-öbölben, az amatőr állatvédők sokszor több kárt okoznak, mint amennyit segítenek - állítják szakértők.

A Deepwater Horizon nevű olajfúró platform április 20-i felrobbanása és az azt követő olajszivárgás az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját idézte elő. A Mexikói-öbölben történt szerencsétlenség egyik közvetlen következménye az itt élő madarak olajjal való beszennyeződése.

Számos állatvédő próbál segíteni az állatokon, ez azonban nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnhet, a jó szándék sokszor nem elegendő - figyelmeztet Michael Seymour, Louisiana állam vad- és halgazdálkodási minisztériumának ornitológusa.

Elmondása szerint az egyik legnagyobb gondot a madarak befogása jelenti. Sokszor ugyanis az olajréteg nem elég vastag ahhoz, hogy meggátolja a madár elrepülését, ezért szó szerint ki kell fárasztani az állatot. Szintén nehézséget okoz a madarak félénksége: egy kolónia megközelítésekor több száz riadt szárnyas szállhat fel, hátrahagyva fiókáit és tojásait a tűző napon. A tojásokra - jó szándékuk ellenére - az amatőr állatvédők is veszélyt jelenthetnek, akik egyetlen olajos madár megmentéséért olykor átgázolnak egy madártelepen, kárt téve a fészkekben, tojásokban - hívja fel a figyelmet Seymour.

A szakértő szerint még ha egy olajjal borított fiókát óvatosan be is tudnak fogni, elképzelhető, hogy szüleitől való elválasztása miatt sohasem tanulja majd meg azokat a készségeket, amelyekre szüksége lesz az önálló élethez. Ha enyhén szennyezett felnőtt állatot fognak be, az pedig azt jelenti, hogy őrizetlenül maradnak a hátrahagyott tojások, fiókák.

A jó döntés így sokszor az, hogy nem avatkoznak be, hanem bíznak abban, hogy a madár meg tudja tisztítani magát - összegzi az amerikai ornitológus. Tovább nehezíti a mentési erőfeszítéseket, hogy az érintett partszakasz egyes részei nehezen járhatók: a mangrove-gyökerek között három méter megtétele akár fél órába is telhet, sok helyen nincs szilárd hely, ahol az ember megvethetné a lábát. A madaraknak ezenkívül remek búvóhelyet jelent a kusza gyökérzet - többek között éppen ezért számít a terület kedvelt költőhelynek.

Eddig összesen mintegy 530, olajjal borított madarat fogtak be és tisztítottak meg időben, ezeket később remélhetőleg vissza tudják majd ereszteni a vadonba. További 725 madártetemet gyűjtöttek be bizonyíték gyanánt.

Michael Seymour elmondása szerint a legnagyobb veszély azokat a madárfajokat fenyegeti, amelyek már az olajszennyezés előtt is a kihalás szélén álltak. Közéjük tartozik a barna gödény, Louisiana címermadara is, melyet az 1970-es években kis híján kiirtottak a DDT nevű rovarirtószer káros hatásai. A szer betiltása és különböző támogató programok révén a faj helyzete újra stabilizálódott, tavaly novemberben le is lehetett venni a veszélyeztetett fajok listájáról. A barna gödények most újra kettős veszélyben vannak: az olaj mellett azok a vegyszerek is károsak rájuk, melyeket az olaj felbomlasztására használnak.   

A parttól mintegy 84 kilométerre található olajkútból eredő szivárgást továbbra sem sikerült teljesen leállítani.


 
 

Hirdetés