Vezírsírból származó, több ezer éves álajtót találtak Luxorban
Körülbelül 3500 éves, vörös gránitból készült álajtóra bukkantak régészek az egyiptomi Luxorban, a Karnak templom bejárata előtt.
Az álajtó, amelyről az ókori egyiptomiak azt hitték, hogy a halott lelkének átjárást biztosít a valós világ és a túlvilág között, Uszeramon vezír sírjához tartozott - jelentette be hétfőn Faruk Hoszni egyiptomi kulturális miniszter. Az apja, Ahmosze nyomdokait követő Uszeramon húsz éven át volt befolyásos tanácsadója a leghosszabb ideig hatalmon lévő fáraónőnek, a Kr. e. 1479 és 1458 között uralkodó Hatsepszut királynőnek az Újbirodalomban.
Az 1,75 méter magas és 50 centiméter széles gránittömbre hieroglifákkal vallási szövegeket véstek, és feltüntették Uszeramon különböző címeit, úgymint a város elöljárója, vezír, herceg - egészítette ki a kulturális tárca közleményét Záhi Havvász, az egyiptomi régészeti hivatal vezetője. Manszur Boreik, a régészcsoport irányítója szerint a Nílus keleti partján megtalált álajtót a rómaiak vitték el a vezír sírjából, a folyó nyugati partjáról és építőanyagként újrahasznosították.
A fáraók és magas rangú tisztségviselők sírjában kialakított álajtók valójában térplasztikák, amelyeket nem lehet kinyitni. Célja az volt, hogy a halott lelke hozzájuthasson a számára bemutatott áldozatokhoz.