Az interneten milliárdnyi weboldal található, olyan weboldal azonban, amely óriási hatással volt az egész hálóra és ezen keresztül az egész világra, már jóval kevesebb van. Ráadásul, ahogy múlik az idő, egyre kevesebb „világrengető” oldal lesz. Ez így természetes: ahogyan az internet öregszik, egyre inkább a mindennapi dologgá válik. Ami régebben hatalmas innovációnak számított, az újabb generáció számára már nem jelent semmi különöset. Tizenöt évvel ezelőtt egy ingyenes, webes levelezőrendszer képes volt megváltani a világot. Ma már észre sem vesszük, ha megjelenik egy új, az ingyenesség pedig szinte természetes.

Ez a csillapodási-folyamat minden médiában végbemegy: a rádió hőskorában Orson Welles nemzeti pánikot volt képes kirobbantani egy hangjátékkal. Ma már nem hogy hangjáték sincs, de rádiót sem nagyon hallgatunk (kivéve, ha autóban ülünk). A televízió hőskorában az esti filmek vagy filmsorozatok eseményszámba mentek, egész kontinensek várták izgatottan a Dallas, a StarTrek, vagy a Columbo legfrissebb epizódját. Ma már a filmeket/sorozatokat nem a televízióból szerezzük be, sőt a televízió, mint média-platform jelenlegi formájában éppen haldoklik. (igaz, közben még azért nézzük...)

A csillapodási folyamat az interneten is elkezdődött. Érdekes és újszerű dolgokat persze mindig látni fogunk, de hatalmas robbanásra már ne számítsunk. Addig is, amíg kiderül melyek lesznek a következő, óriási hatású oldalak (reméljük azért még lesznek), tekintsük át a régi hősöket. Tíz oldal, amely alaposan felkavarta a kedélyeket!

10. Livejournal – milliók kezdtek el blogolni
Nálunk nem annyira népszerű, angol nyelvterületen azonban mindenki ismeri. Sokan úgy tudják, a Livejournal találta fel a „blogozást”. Ez persze nem így van, a blogot nem ők találták fel, viszont ők voltak az első olyan oldal, ahol milliószámra jelentek meg blogolók, főleg azért, mert ingyenes és könnyen kezelhető rendszert kaptak.

Innen indult az egész blog-őrület...

A Livejournal volt az első rendszer, ahol bárki készíthetett blogot, teljesen ingyen, ráadásul mindenféle szaktudás nélkül. A világon először itt jelentek meg az első, nem IT-s jellegű, és nem rendszergazdák vagy fejlesztők által készített blogok, ami nagyon sokat lendített a műfajon, hiszen a blogok pontosan azért lettek népszerűek, mert nem csak számítástechnikával foglalkoznak. Ráadásul pozitív értelemben vett „mindennapi” emberek (nem újságírók és nem PC-s kockafejek) írják őket. Az LJ azóta tíz éves lett és már korántsem akkora „sláger” mint a régi időkben. Tény azonban, hogy nélkülük nem létezne napjaink népszerű műfaja, a blogolás.

09. Geocities – ingyen weboldalt mindenkinek
Bár azóta már meg is szűnt (csak egy „sorry, Geocities closed” felirat van a címen…), sőt az utolsó öt évben már szinte nem is volt népszerű, a hőskorban a Geocities volt az első (és sokáig egyetlen) szolgáltatás, ahol szaktudás nélkül, sablonokat használva bárki elkészíthette és publikálhatta weboldalát, ráadásul ingyen.

A Yahoo megvette, majd bezárta. Béke poraira.

Az új internetes generációnak ez már természetes. A kilencvenes évek közepén-végén azonban az internet még nem volt „barátságos” hely, mint most. Tudósok, intézmények és egyetemek, IT-szakértők és rendszergazdák hemzsegtek a hálón. Magán jellegű weboldal szinte nem is volt. A Geocities szlogenje a „Make the web accessible for everyone” (legyen a web elérhető bárkinek) tökéletesen bevált: 8-tól 80 évesig, magánszemélyek és cégek, mindenki elkezdte készíteni magának saját kis „Geo-honlapját”. Ekkor születtek az azóta is legendás, „piros-alapon rózsaszín villogó betűk”  jellegű, mosolyogtató oldalak. De természetesen születtek igényes oldalak is. A web „kinyílt”. Ma felhasználók/kis cégek már nem csak, mint néma olvasók, inkább mint aktív résztvevők veszik ki a szerepüket a háló kialakításában. Ennek a folyamatnak köszönhetően formálódott az internet olyanra, amit napjainkban is használunk és szeretünk. Később ezerszámra jelentek meg az ingyenes webtárhelyek, a Geocities volt azonban az első, és a legnagyobb hatású. Érdekességnek alant látható a szerző Geocities oldala, 1997-ből.

08. Pandora – személyre szabott rádió
Az internetes rádiók rögtön népszerűek lettek, ahogy a sávszélesség elérte a kritikus-határt, (az ezredforduló környékén) és indulhatott az online stream-őrület. A Shoutcast, vagy éppen a különböző kereskedelmi (és kalóz) rádiók adásai a mai napig népszerűek a netezők között. Az legtöbb online rádió azonban nem más, mint egy előre rögzített műsorfolyam (sokszor reklámokkal együtt), így a sugárzó-platformot leszámítva nem sok különbség van a netes, és a hagyományos rádió között. A Shoutcast és társai tehát nem forradalmat hoztak, csak egy régi megoldást továbbítottak a netre, szinte változatlan formában. 

Pandora - magyaroknak nem sugárzunk, sorry!

A Pandora ellenben, valóban megváltoztatta az internetes rádiózást. Szomorú tény, hogy Magyarországról nem érhető el (mondjuk proxy-val igen), így a legtöbben nem is ismerik. A módszer lényege: a hallgató mondja meg, milyen előadók, zenekarok, vagy zenei stílus a kedvence, majd hallgatás közben „osztályozza” a zeneszámokat. Pár órás/napos finomhangolás után, a Pandora végül elkészíti a számunkra tökéletes rádiót.  Szerencsére azóta már másolják a módszert buzgón, (pl. Finetune) így kedvünkre találhatunk személyre szabható netes rádiót. A Pandora volt azonban az első, így az érdem az övék, igaz, már nem ők a legnagyobbak. Mint sok más dologban, itt is a Kínaiak viszik a pálmát: a Yobo nevű Pandora-klón pillanatnyilag a világ legnagyobb testreszabható online-rádiója.

07. Hotmail – ingyen levelezés
Napjainkban ez is mindennapos. Nem győzünk válogatni az ingyenes levelezőrendszerek között. Az ingyenes e-mailt azonban egy indiai származású mérnöknek, Sabeer Bhatia-nak köszönhetjük. Sabir ötlete volt ugyanis az webes-alapú, bárhonnan elérhető, ingyenes levelezőrendszer, melyet szerencsére társával Jack Smith-el együtt, meg is valósított 1996 júniusában. A Hotmail név egy referencia a HTML-nyelvre: HoTMaiL. A Hotmail előtt a levelezés a szolgáltatók mail-szerverein zajlott, így egyrészt szolgáltatóhoz kötött dolog volt, másrészt a gépek között sem volt egyszerű „hordozni”, hiszen mindig be kellett állítani a kimenő/bejövő levelek szervereit, lehívni a leveleket (vagy beállítani, hogy a szerveren maradjanak, ha később máshonnan is el akartuk érni), stb, stb.
A Hotmail jelentősen megváltoztatta ezt a fajta megközelítést: a felhasználó ingyen kaphat e-mail címet, a legtöbb esetben fogalma sincs róla mi az a POP3 vagy SMTP szerver (és ez így is van rendjén), és teljesen természetes számára, hogy a leveleket olvasni kell, nem pedig „lehívni a mail-szerverről” (ahonnan aztán eltűnik..).

06. Facebook – mindenki bejelölt mindenkit.
A világ „ivivje”, a Google után az internet egyik leglátogatottabb oldala (idén meg is előzte a keresőt). Mark Elliot Zuckerberg találmánya óriási hatással volt az internetre. A Facebook-ról részletesen írtunk ebben a cikkünkben.

05. Project Gutenberg – ingyen e-könyvet mindenkinek!
Bár a sajtó mostanában a Google „könyv-szkennelési” mizériájától hangos, az egész elképzelés, ha nem is a Google által tervezett megalomániás méretekben, de már rég megvalósult. A Project Gutenberg volt az első oldal, ahol e-könyveket olvashattunk, ráadásul több nyelven is, és teljesen ingyen. Jelenleg is rengeteg művet érhetünk el teljesen ingyen, regisztráció nélkül, s bár a PG hatása már nem olyan elsöprő, mint az ezredforduló előtt volt, ha annak idején ők nem kezdik el népszerűsíteni az e-book-ot, akkor lehet, hogy napjainkban nem is létezne ez a formátum.

Ha ezt Gutenberg megérhette volna!

Érdekesség: a PBG a világ legöregebb digitális könyvtára, hiszen már jóval az internet elterjedése előtt, 1971-ben megalapította Michael S. Hart.

04. Wikipédia –Encyclopedia Britannica szorozva 952-vel
952 darab Encyclopedia Britannica. Ilyen óriási lenne a Wikipédia, ha kinyomtatná valaki, de senki nem vállalkozik rá, mivel egyrészt rengeteg papírt igényelne, másrészt a kész könyvet csak targoncával lehetne mozgásba hozni, óriási súlya miatt. Egy „darabot” (kb. ötezer oldalt) azért már kinyomtattak belőle, csak a poén miatt, az eredmény a képen látható.

A Wikipédia egy szeletkéje - kinyomtatva.

Bár a legnagyobb hírügynökségek fenntartással (vagy irigységgel?) kezelik a Wikit (sőt sokan megtiltják dolgozóiknak, hogy használják) ez nem változtat a tényen: a világon a legnagyobb, és legjobban használható online lexikon a Wikipédia. Pillanatnyilag több mint hárommillió angol nyelvű szócikk található benne (a szám folyamatosan növekszik), ehhez jönnek még a különböző „honosított” Wikipédiák (a magyarban például több, mint százötvenezer szócikk van).

03. Twitter – csiripeléssel forradalom
Miért lett a Twitter ilyen népszerű? Erről évek óta vitatkoznak az IT-elemzők és szakemberek. Konkrét válasz nincs (és valószínűleg nem is lesz). Gondosan megvizsgálva a Twittert láthatjuk, hogy nem egy „nagy találmány”, rövid szöveges, követhető (followers) blogszerű bejegyzések, egyszerű felületen. Talán az egyszerűség, talán az, hogy mobilról is frissíthető volt, esetleg a „followers”-rendszer… De talán csak a divat kapta fel... Akármi is volt a katalizátor, mára a Twitter az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása. Twitter csiripelések képesek választások eredményét befolyásolni, sőt, sokszor a hírek a Twitterről indulnak. Michael Jackson halálának hírét például a Twiterről vette át a CNN, majd innen a világ többi része.

Az eredeti Twitter-terv, ahogyan azt Jack papírra vetette.

A Twittert 2000-ben találta ki Jack Dorsey, de a megvalósításra csak 2006-ben került sor. A Twitter akkora siker lett, hogy a műfajnak már saját elnevezése is van: a szociális-háló (pl. Facebook) alapján, a Twitter és a Twitter klónok az információs-háló (information-network) besorolást kapták. Mint mindenki, mi is csiripelünk, a Techline Tweet itt található.

02. eBay – te eladod, én megveszem
Különösebben nem is kell ecsetelni. Az eBay hatása az elektronikus kereskedelemre óriási, mind a mai napig (például a PayPal is az eBay „terméke”). Az eBay-t 1995-ben alapította Pierre Omidyar „AuctionWeb” néven, elerdetileg csak a adás-vételt bonyolító scriptet akarta vele tesztelni, a próbaverzió azonban olyan sikeres lett, hogy folytatta a projectet. Az eredeti elképzelés az volt, hogy olyan dolgokat adnak-vesznek majd a rendszeren keresztül, melyek máshonnan nem beszerezhetőek. Vagy azért mert személyes jellegű, alacsony értékű tárgyak (Pierre eredetileg használt háztartási gépekre és alkatrészekre gondolt), vagy éppen ellenkezőleg: mert különlegesek, nehezen beszerezhetőek. Az eBay azonban túlnőtte magát: számítógépek, berendezési tárgyak, szórakoztató-elektronikai berendezések, gépjárművek és más egyebek milliói rendszerezve, eladásra felkínálva és eladva naponta, a világ legnagyobb piacterén. Az eBay-en azóta már eladásra kínáltak mindent, ami csak létezik:  fél-vesét (ez meghiúsult, mivel a szervkereskedelem az USA-ban illegális), szüzességet (ez a tranzakció sikeresen khmm.. lezajlott…) eredeti német tigristankot, hárommillió dolláros bélyeget,  de láthattunk már százezer dolláros „misztikus dobozt” is (csak azt tudja meg, hogy mi rejlik benne, aki megveszi… okos).

01. Google – pedig csak egy kereső
Keresők voltak és lesznek a Google után is. Sőt, még csak azt sem mondhatjuk, hogy a Google találta fel, vagy újította volna meg jelentősen a keresést, hiszen nem: az eljárás alapját Paul Flaherty-nek (Altavista) köszönhetjük. Ennek ellenére a Google a világ legnépszerűbb keresője lett. Talán azért, mert valóban annyira jó, talán csak azért mert egyszerű, esetleg mert gyors és releváns. De talán csak jó időben voltak jó helyen. Persze csak egy keresővel a Google sem tudta elérni mindazt, amit elért: remek innovációk, pontosan a megfelelő időben és formában. Gmail, Google Docs, Android telefonok, Google Maps és még sorolhatnánk.