Hajsütővas és automata géppuska: 170 éve született a feltaláló
Százhetven éve, 1840. február 5-én született Sir Hiram Stevens Maxim, aki az első hatékony gépfegyvert kifejlesztette.
Egy amerikai műszerész fia volt, 14 évesen már kocsikat épített. Huszonhat évesen rukkolt elő első találmányával, a hajsütővassal, ezt gyors ütemben követte a mozdonyjelzőlámpa és a világítógáz gyártására szolgáló szerkezet. Edisont is megelőzve kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét, elektromos nyomásszabályozóját az 1881-es párizsi világkiállításon különdíjjal jutalmazták. Még ebben az évben Angliába költözött, ahol 1900-ban megkapta a brit állampolgárságot, egy évvel később lovaggá ütötték.
A legenda szerint 1883-ban ajánlotta neki egy barátja: "Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást." A vén kontinens viszonyait egyre jobban megismerő Maxim megfogadta a tanácsot és 1885-re előállt az első teljesen automata gépfegyver terveivel. Az ötlet nem volt új: már az amerikai polgárháborúban használatos volt a többcsövű Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. (A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik "dolgozott", a többi hűlt.)
Az amerikai polgárháborúban alkalmazott gépfegyvert egyébként Richard Gatling találta fel, aki orvosi diplomával is rendelkezett. Gatling azt hitte, hogy találmánya miatt kevesebb ember fog meghalni, mert fegyvere "kiváltja" az élő erőt a hadseregekben. Egyébként Gatling előtt egy belga katona, Fafschamps kapitány találta fel a "mitrailleuse" nevű szerkezetet, amely szintén a modern gépfegyverek egyik előzménye volt, és egyesek ezt tartják az első modern géppuskának.
Sir Hiram Maxim © Wikipedia |
Maxim újítása
Visszatérve Sir Hiramre, Maxim legnagyobb újítása az volt, hogy kihasználta a hátrasiklást: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt. A hűtést levegővel, illetve vízzel oldotta meg, így immár egy csőből lehetett kilőni az összes golyót és újfajta lőport is kifejlesztett. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő. Ráadásul mivel sok lövést tudott nagyon kis felületre leadni, a gépfegyver vastag acélpáncélt is át tudott ütni.
Találmányának előállítására gyárat alapított és szó szerint dőlt hozzá a pénz, hiszen a hadviselést forradalmasító fegyvert sorra minden nagyhatalom bevezette. A gépfegyver elborzasztó fölénye már első alkalmazásakor bebizonyosodott: 1893-94-ben a matabele háborúban 50 brit gyarmati katona négy Maximmal 5 ezer bennszülöttet győzött le.
Maxim 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, közülük említésre méltó egy másfajta küzdelemben bevetett csodafegyver: neki tulajdonítják a klasszikus, önmagától záródó egérfogót, amelynek segítségével számos malmot sikerült a kártékony rágcsálóktól megszabadítani. Tervezett még hangtompítót, gázmotort, asztmás lévén zsebinhalátort, megszállottan (és sikertelenül) próbálkozott könnyű, gőzgéppel hajtott, felszállásra képes repülőgép megépítésével. Egy másik konstrukciója mégis a levegőbe emelkedett: ő építette az első, a vidámparkokban oly nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát.
Maxim megélte, hogy az első világháborúban géppuskája óriási pusztítást végezzen: 1916. november 24-én, néhány nappal a milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt halt meg az angliai Streathamben, London egyik külvárosában.