Közleményük szerint az állam felségvizeinek területén 2009. január 1. és december 11. között 419 pusztult el a vízi emlősökből. Ez a szám 1974 óta - ekkor kezdték nyilvántartani e védett állatokat - a legmagasabb. Ezt megelőzően 2006-ban regisztráltak ilyen magas halálozást: ekkor 417 manátusz pusztult el.

A bizottság figyelmeztetett arra, hogy bizonyos időszakok között hatalmas különbségek lehetnek a tengeritehén-állomány csökkenésében, ezért senki se vonjon le messzemenő következtetéseket egyetlen év adataiból.

Idén megnövekedett az állatok és hajók ütközéséből származó halálesetek száma, valamint hideghullámok sorozata is sújtotta őket, emiatt főként a borjak pusztultak el nagy számban. Az időjárással összefüggő esetek száma (55) duplája a tavalyinak.

A karibi manátusz - amely közeli rokonságban áll az amazóniai és afrikai manátuszokkal, valamint az ausztráliai dugonggal - kifejlett állapotában nagyjából három méter hosszú és 450 kilogrammot nyom. Esetlen teste, ráncos, szakállas pofája miatt az állatbarátok egyik kedvence. Noha nincsen természetes ellensége, gyakran okozzák vesztét a mesterséges csatornák hajóemelői, maguk a hajók, valamint az, hogy könnyen megsérülnek a halászhálóktól és halcsapdáktól. A hideget szintén nehezen viselik, valamint érzékenyek a partmenti vizek vörösalgásodására.

Feltevések szerint a Florida partjainak közelében élő populáció valamicskét növekedett az elmúlt évtizedekben, köszönhetően a hajók számára kötelezővé tett sebességkorlátozásnak. Az állam szakemberei idén 3807 egyedet, azaz sosem látott mennyiséget számláltak össze belőlük.