2009. április. 10. 16:17 MTI Utolsó frissítés: 2009. április. 10. 16:00 Tech

Kanadai kutatók felfedezték a világűr határát

A tudósok végre kijelölték, hol kezdődik a világűr és hol ér véget a Föld légköre - közölte a space.com című tudományos portál.

A Calgary Egyetem kutatói által kifejlesztett új készülékből származó adatokkal a tudósok igazolták, hogy a világűr kezdete 118 kilométer magasságban van a Föld felszíne felett. Mindazonáltal továbbra is sokan vitatják, mit nevezünk a világűr határának és ettől függően milyen magasságban van.

Az asztronauták akkor mondhatják, hogy az űrben jártak, ha 80 kilométernél távolabbra jutottak a Föld felszínétől. A Kármán-határ - amelyet a magyar származású tudósról, Kármán Tódorról neveztek el, aki elsőként számolta ki - azt a magasságot jelenti, ahol az égi mechanika szabályai átveszik a szerepet a légkörben uralkodó aerodinamikai felhajtóerő fölött. Ebben a magasságban a hagyományos repülőgépek felhajtóerő hiányában már nem használhatók, az atmoszféra elhanyagolhatóra ritkul. A Kármán-határ 100 kilométer körül van, ezt fogadja el a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) is.

A NASA a 122 kilométert tekinti a visszatérési magasságnak, mert az űrhajósok ezen a ponton kapcsolják ki a kormányzást szolgáló rakétákat és kezdik meg a levegő felszínén való siklást.

A Supra-Thermal Ion Imager nevű készüléket 2007. januárjában juttatták fel az űrbe, 200 kilométeres magasságba. Adatokat gyűjtött abban a mintegy öt percben, amíg áthaladt a "világűr határán". Mérte a Föld atmoszférájának viszonylag enyhe szelét, valamint az űrben lévő töltött részecskéket, melyek sebessége elérheti az óránkénti 1000 kilométert is. Ebben a magasságban igen nehéz másként adatokat gyűjteni, mert a ballonoknak túl magas, a műholdaknak pedig túl alacsony. A kutatók megállapításaikat a Journal of Geophysical Research című szaklapban tették közzé.

Zhvg hvg.hu 2024. november. 27. 16:00

zCast: Az akkugyárhatalom, ahol a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal

Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.