A különleges sugárzás igazából már a hetvenes évek óta ismeretes a tudósok előtt - ez a bolygó felett alakul ki, ahol a napszél töltött részecskéi ütköznek a Föld mágneses mezejével; ehhez a jelenséghez kötődik a sarki fény is.

Az ESA európai űrügynökség Cluster projektjéből származó, négy műholdból nyert új anyagok szerint a rádióhullámok különleges módon lövődnek ki a Föld felől az űrbe, így aki a távolból figyeli a sugárzást, észlelheti annak jelenlétét és származási helyét is. (A rádióhullámok nem érkeznek a Föld felé, ugyanis blokkolja őket az ionoszféra. Ha ez nem így lenne, a legerősebb katonai jeleknél tízezerszer intenzívebb kozmikus rádióhullámok azonnal elnyomnák az összes földi kommunikációt.)

Az AKR-nek (Aurual Kilometric Radiation) nevezett sugárzás síkban sugárzik ki a bolygó irányából, nagyváros méretű pontokon ered a bolygó felett pár ezer kilométerrel nagyjából azon a területen, ahol a sarki fény is megjelenik - ahol ugyanis van fényjelenség, ott AKR-sugárzás is észlelhető, nyilatkozta ezzel kapcsolatban a University of Iowa egyik kutatója. E tudás birtokában a földi csillagászok más csillagok körül keringő távoli bolygókat is észlelhetnének, ha tudnának építeni egy új és kellően erős rádióteleszkópot.

A kozmikus sikoltás az alábbi linken hallgatható meg.