 © picasaweb.google.com/bpstartup |
Röpködtek a levegőben a tanulságok a
StartUP Konferencia 2009 előadásain - az ötletadók, véleményvezérek, a fejlesztői oldalról kiragadott nevek ötletei mégsem emelkednek ki a sokszor hangoztatott, lassan már közhelyszámba menő megjegyzések közül. Csak
kész alkalmazásokkal szabad előrukkolni, az ötlet
nem ér semmit, ha nincs mögötte üzleti modell, legyen kiszámolt tervváltozat, a vállalkozást pedig csak úgy szabad beindítani, hogy a lehető legtovább
külső támogatás nélkül legyünk képesek finanszírozni a működést. Muszáj költségminimalizálni, ezt pedig még hangsúlyosabbá teszi a gazdasági válság. Kockázati tőkebefektető Magyarországon kevés van, ők pedig csak egy dolgot kerülnek igazán, az pedig maga a kockázat. A fejlesztők annál nagyobb problémákkal küszködnek, minél nagyobb a keresett tőke nagysága, az állam pedig
nem érti ezt a piacot és
nem is nagyon érdekli. Összefoglalva mindezt egy mondatban: üzleti modell nélkül biztos a bukás.
A vélemények jórészt ugyanabba az irányba mutatnak. A konferencia nyitóelőadásában is elhangzik, az alkotói szabadságot támogatni kell, viszont ez hosszú távon csak úgy tud megvalósulni, ha a fejlesztők magukévá tudják tenni a pénzügyi szemléletet és be tudják vonni a projektekbe az üzleti hátteret és a kellő jogismeretet is, nélkülözhetetlen emellett a profi sales- és backoffice-csapat is - mindez azonban semmilyen újdonságot nem jelent azok számára, akik akár csak a tartalomjegyzékét elolvasták Philip Kotler marketingelméleti szakkönyveinek. Ugyanerre építenek azon moderált beszélgetések is, amik szerint szükségleti termékekre kell fókuszálni, egyediségre kell törekedni, valamint alapvető segítséget jelent a keresőmarketing és a folyamatosan építendő szociális hálózat, a LinkedIntől és Facebooktól az egészen egyértelmű névjegykártyacserékig.
A tanácsokat azonban mégsem felesleges hangoztatni. Kevés ugyanis az az induló vállalkozás Magyarországon, amelyben mind a technikai, mind pedig az üzleti szakértelem meglenne ahhoz, hogy sikert érjen el, állítja Bártházi András, a StartUP konferencia szervezője. Ha pedig a vállalkozók és fejlesztők át is tudnak lépni saját árnyékukon, újabb akadályra lelnek majd az állami támogatások területén. Az állami támogatások Bártházi szerint ugyanis használhatatlanok - ha valakinek egyáltalán sikerülne nyernie állami pályázaton, a pénz lassan érkezne be, mindez pedig jelentős adminisztrációs teherrel is járnak. Itthon a befektetők és az induló vállalkozások között nagy a szakadék, a két fél nem is látja egymást, valamint a közepes, pár tízmilliós támogatást igénylő területeken nagyon nehéz találni befektetőt, akik kisebb vagy nagyobb összegeket áldoznak inkább be.
Hasonlóan vélekedik Szalai Ferenc, a pesti tech élet eszmecseréjét elősegítő kezdeményezés, a Budapest New Tech Meetup összejövetel egyik szervezője is: szerinte a támogatások mértékében szintén a 20-40 millió forintos kategóriát kellene erősíteni, főként információtechnológiai területen és ezzel egyidőben jelentős mértékben kellene csökkenteni a pályázati pénzekből adódó óriási adminisztrációs- és adóterhet. A pályázati rendszer semmilyen téren sem kompatibilis a kezdő vállalkozásokkal, ugyanis meg sem célozza őket, a startupok a legtöbb esetben még a pályázati önrészt sem tudják előteremteni. Hiába hordozhat egy elbukott projekt több tanulságot egy sikeresnél, ha a rendszer a kudarc kockázatát sem vállalja. Megoldásnak az mutatkozhatna, állítják a New Tech Meetup szervezői, ha megnőne a piaci alapú, valódi kockázati és angyal befektetések száma, ezzel szimultán pedig csökkenne az állam szerepe. (Ezen téren nagy remények és elvárások mutatkoznak a mikro-, kis- és középvállalkozások regionális támogatását megcélzó Jeremie programmal szemben, azonban kevés a konkrétum, a szervezők pedig attól tartanak, a politika még sokáig küszködhet a pályázat kiírásával és elbírálásával.)
A támogatást egyszerű adminisztrációval, kis céges igényeknek kell megfeleltetni, véli Bircsák Eszter és Somlai-Fischer Ádám a Kitchen Budapesttől - szerintük ugyanis hiába szoros a verseny a válság miatt, a fejlesztést pedig hiába nehezíti meg a tőkehiány, mindezt előnnyé is lehet kovácsolni, ha a fejlesztők hatékonyabbak és olcsóbbak tudnak lenni. A KIBU szerint támogatni kell a segítő szakmai szervezeteket, illetve olyan fórumokat kell beindítani, ahol a startupok tagjai, esetlegesen pedig a befektetők is találkozhatnak, az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a platform létrehozása után szinte önműködővé válik a terület, a megfelelő színhely birtokában ugyanis hamar egyértelművé válik mind a megismerés vágya, mind pedig az együttműködési lehetőségek is. A sikertörténetek kommunikálása legalább ennyire fontos, az innovatív fiataloknak ugyanis hinniük kell abban, hogy vannak lehetőségeik.
A magyar fejlesztési életnek azonban addig is számos belső akadállyal kell megküzdenie, mutatnak rá a Meetup szervezői, ezek között pedig csak egy a már korábban is említett üzleti tapasztalatlanság. Maróy Ákos szerint a magyar fejlesztők még jelenleg is a gyors hírnév és meggazdagodás bűvöletében élnek, kevés olyan példát látni viszont, hogy valaki létező üzleti rést azonosítani és azt próbálja meg kielégíteni. A kis hazai piac miatt azonban hanyagolják a niche-területeket az ötletgazdák. Nem részesülnek kellő támogatásban az innovatív fiatalok sem, a magyar egyetemekről ugyanis kevés projekt érkezik és nem is látszik igazán, hogy a felsőoktatás elszakadt volna régi zárt működésétől, hiába lenne lehetősége és ideje az embereknek az egyetem alatt arra, hogy megvalósítsák ötleteiket. Ebből adódik a meetup egyik igazi problémája is, miszerint jelenleg nem is találják a kapcsolatot az oktatási intézményekkel. Az IT-cégek legalább ennyire nem szerepelnek a porondon, akik még nem jöttek rá arra, hogy a startup- és ötletfelkaroló rendezvények rendszeres támogatása is a PR részét képezheti.
|
| A meetup.com egy olyan közösségi oldal, amely tetszőleges érdeklődésű csoportok találkozóinak megszervezését segíti elő. A budapesti Európa legnagyobb meetupja, a világon pedig a 11. legnagyobb. |
Jól ismert névnek számít a hazai tech fejlesztők életében a Budapest New Tech Meetup. A kezdeményezés két éve alakult azzal a céllal, hogy összehozza a budapesti tech közösséget, állítják a szervezők. Az érdeklődők havi egy alkalommal találkoznak és öt darab ötperces előadást hallgatnak meg, amelyet egy ötperces kérdésszekció követ. Az esemény informális voltát kiemelendő a tagok underground hangulatú helyeken találkoznak, amit az előadások után közös sörözés és beszélgetés is erősít. A meetup webes rendszerébe már több mint ezer hallgató regisztrált, az egyes események pedig általában teltházasak, 100-120 ember fér be rájuk. A találkozó gyorsan meghatározó ponttá és hivatkozási alappá vált a technológiai közösségben, ami részben köszönhető a szervezők szerint mind a konstruktív, pörgős formátumnak, mind pedig a networking lehetőségeknek, itt ugyanis nemcsak a régi ismerősökkel lehet találni, hanem a fejlesztők és érdeklődők könnyen megismerkedhetnek új emberekkel is. A meetup változatos műsorának köszönhetően a hazai technológiai élet különböző szubkulturáit tudja sikeresen összefogni, tagjai között ugyanis a hazai "web 2.0 közösség" tagjai között nagyvállalati fejlesztők és a "keményvonalas" szabadszoftveres fejlesztők is megjelennek.
A Meetup nonprofit kezdeményezés és erős függetlenségi kritériumokat alakított ki, az esetleges támogatók ugyanis nem brandelhetik magukat az eseményen és nem is befolyásolhatják az esemény programját, bármennyire is legyen ez a két elvárás bevált szponzorációs gyakorlat, tette ehhez hozzá Maróy Ákos - mindezzel sikerült ugyanis olyan hasonló események inspirációjaként megjelennie, mint a cikkünk elején említett, idén már másodszor megrendezésre került StartUP konferencia.
|
| Míg számos projekt megfordult már a KIBU laborjaiban, érdemes figyelmet szentelnünk a közelségünkre bekapcsoló, állatokra emlékeztető világítótestekre, a Nighmo-ra, a 100% Design Tokyo fesztiválra tervezett USB-meghajtóra, a Hímesre, illetve a nyitott forráskódú, valós idejű Animata animációs szoftverre. |
Ha a Meetup underground, mainstreamnek tűnhet mellette a Magyar Telekom által támogatott innovációs labor, a tudomány, média és a művészetek közös halmazának középpontjában álló Kitchen Budapest, céljaik azonban megegyeznek. A KIBU-ban workshopok és prezentációk alkalmával a kutatók más előadók segítségével a projekteket tesztelhessék vagy finomíthassák, megismerkedjenek a legújabb kísérleti eredményekkel vagy kicserélhessék egymással ötleteiket. A KIBU 2007-es alakulása után az alapítók az első két évre csupán néhány külföldi megjelenéssel kalkuláltak, mesélte el kérdésünkre Bircsák Eszter. Az eredeti elképzelésekhez képest szinte minden hónapra jutott legalább egy külföldi megjelenés, konferenciákon, kiállításokon vagy fesztiválokon vegyesen, Japántól Amerikáig vegyesen, ilyen volt például a Pixelache Festival, a 100% Design Tokyo vagy a LIFT Conference, ahol Vint Cerf, a Google egyik atyja is méltatta a labort. Jelenleg elsősorban magyar kutatók dolgoznak a Kitchen Budapest Ráday utcai központjában, de rendszeresen érkeznek hozzájuk kutatók a világ más tájairól is, illetve több hazai egyetemen prezentációkkal és kisebb workshopokkal ismertetik meg az érdeklődőkkel mind a labort, mind pedig a munkamódszereket.
|
| Mindenféle külső befektető és üzleti terv nélkül fejlődik a StartUP leglelkesebben bemutatkozó projektje, a moly.hu könyves közösségi oldal. A projekt mögött álló Nagy Bence szerint a siker felé vezető útnak négy lépése van: figyelni kell a nagyokat, követni kell a Twittert, szenvedéllyel kell tenni a dolgokat és szeretnivaló projekteket kell építeni. |
A StartUP konferencia egyik legsikeresebb ötletének számít például az eredetileg a Kitchen Budapestből származó prezentációkészítő eszköz, a
Prezi is. A névéből is adódóan prezentációkészítő eszköz teljes egészében szakít a Powerpoint és klónjainak diás szemléletmódjával, a rendszerrel ugyanis nem-lineáris módon helyezhetünk el egy bemutatóban képeket, videókat, dokumentumokat és PDF-eket is - mindezért a felhasználók pedig azzal "fizetnek", hogy bemutatóik nyilvánossá válnak a többi felhasználó előtt is (természetesen adott díj kifizetése ellenében lehetőség nyílik a prezentációk titkosítására és számos más opcióra is. A rendszer alapját képező motorra egyedi szoftverek is fejleszthetőek, amelyek nagyvállalati környezetben hasznosnak bizonyulhatnak, de ezt a rendszert használja például az
IFTF nonprofit jövőkutató csoportja is. Erősebb üzleti tervekkel mutatkozott be a
gepelo.hu is szolgáltatása is, amely rögzített hang, videoanyag, telefonos diktálás vagy livestreaming hibamentes leiratait készíti el, számítógépes beszédfelismeréses előfeldolgozással - a cég pedig nemcsak havi előfizetői díjat kér majd a szolgáltatás eléréséért, hanem még együttműködési megállapodást is kötnek call centerekkel, illetve fogyatékkal élőket felkaroló alapítványokkal is.
Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
