Molnár Károly emlékeztetett, hogy a kormány szerdai ülésén elfogadta: a parlamenttől elvi hozzájárulást kér a két atomerőművi blokk építéséhez, ami várhatóan 2009. áprilisban kerül a parlament elé.

A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyenként 1000-1100 megawatt teljesítményű, harmadik generációs reaktorok építéséről lehet szó, amelyek jelentős biztonsággal, jó hatásfokkal telepíthetők. A negyedik generációs - termonukleáris - reaktorok lehetőségével kapcsolatban úgy vélte, hogy a jelenlegi nyomott vizes technológiáról nem célszerű áttérni más technológiára.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha csak két-három év múlva születik meg a döntés a két új blokkról, az négy-öt évvel elnyújtja a beruházást.

Molnár Károly rámutatott, hogy a két új blokk műszaki előkészítésében jelentős hazai szellemi erőnek kell részt vennie. Sok részkutatási feladat van, amelyben a paksi atomerőmű és a Központi Fizikai Kutató Intézet együtt tud működni - tette hozzá.

A tárca nélküli miniszter sikernek nevezte, hogy 2009-ben nem csökkentek a kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordítható források. Elmondta, az idén 280-290 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 170 milliárd forintra lehet pályázni. Molnár Károly úgy vélte, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció szektorban a vállalati hozzájárulás aránya - amely 2008-ban ötven százalék volt - növelhető.

A 2008. évi forrás a magyar GDP egy százaléka volt, ez elmarad az Európai Unió 1,8 százalékos átlagától - jegyezte meg, hozzátéve: a célkitűzés, hogy a magyarországi arány is egy százalék felé kerüljön.

A fórumon egy kérdésre válaszolva azt mondta: a 250 milliárd forint kevés a kutatás-fejlesztésre, a duplája azonban sok lenne. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a felsőoktatási képzés hiányosságai miatt jelenleg nincs annyi műszaki értelmiségi, hogy az ország fel tudna használni egy ekkora összeget.