2008. december. 31. 13:30 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. január. 05. 17:43 Tech

Orgazmus-chiptől az újrafelhasznált szívig – mi történt 2008-ban?

Az idén is számtalan tudományos áttörésről számolt be a hvg.hu IT/Tudomány rovata, azonban akadt pár olyan fejlesztés, amelyek helyhiány, illetve fontosabb hírek miatt nem kerülhettek olvasóink képernyőjére. Összeállításunkban ezekből csemegézünk az óév utolsó napján.

A világ első kereskedelmi űrkikötője

A leendő űrkikötő látványterve -
már nem csak szupergazdagoknak
© Spaceport America
A Discovery weboldalának érteüslései szerint az amerikai repülési hatóság, a Federal Aviation Administration megadta a működési engedélyt a világ első, kereskedelmi célű űrkikötője számára. A Spaceport America Új-Mexikóban épülhet, s az okirat értelmében vízszintesen és függőlegesen felszálló űrjárművek indítására egyaránt lehetőséget kapott. Az amerikai állam űrkutatási hatósága (NMSA) egy környezeti hatástanulmány elbírálása után bólintott rá az építkezésre. Az NMSA ügyvezető igazgatója, Steven Landeene a Discoverynek nyilatkozva elmondta, a munkálatok 2009 első negyedévében kezdődnek, s 2010 végére már el is készülhetnek a terminál épülete, valamint a hangárok.

Az ürrepülőteret elsőként feltehetően a Virgin Galactic (VG), a brit Virgin Atlantic légitársaság űrutazásra specializálódott leányvállalata veheti majd igénybe. Az erről szóló megállapodást nemrégiben írták alá az NMSA és a VG képviselői.

A kalandvágyó – és tehetős – utasok a SpaceShipTwo nevű, többször is felhasználható űrjármű fedélzetén repülhetnek a kozmoszba. Egy túra 200 000 dollárba kerül majd, ezért az összegért pedig 100 kilométeres magasságba viszik fel az űrturistákat, akik 3-4 percen át élvezhetik a súlytalanságot. A VG egyelőre évi 500 utasra számít.

Támadnak a repülő robotok

A Chicago Tribune értesülései szerint amerikai légierő kutatólaboratóriumában (U.S. Air Force Research Laboratory) egy új típusú felderítésre, illetve akár csapásmérésre is alkalmas eszköz kifejlesztésén dolgoznak. A kisméretű légijárműveket (Micro Air Vehicles – MAV) akár egy repülőgépről, akár a földről is be lehet vetni, azok a rovarokéhoz hasonló szárnyaik segítségével remekül közlekednek csaknem észrevétlenül. A fejlett navigációs technológiának köszönhetően akár bonyolultabb – városi – környezetben is boldogulnak, s akár hetekig is képesek lesben állva video, vagy egyéb jeleket közvetíteni az operátoroknak. A MAV-okat akár vegyi, biológiai vagy nukleáris szenzorokkal is felszerelhetik, így azok a tömegpusztító fegyverek felkutatásában is nagy segítséget nyújthatnak. A repülő robotok leselkedés közben nap-, vagy szélenergiával táplálkoznak, de akár képesek a távvezetékekre is rácsatlakozni. A MAV-ok rajokban is képesek tevékenykedni, így egy nagyobb épület felderítését hamarabb elvégzik. A robbanószerrel felszerelt repülő robotokat pedig miniatűr, repülő orgyilkosként is be lehet vetni. Egyelőre arról nincs információ, hogy mikor állhatnak hadrendbe az első MAV-rajok.


Napcellás szemüveg

A szemet védi, a mobilt tölti
© planetdamage.com
A hordozható elektronikus készülékek egyre inkább szerves részév válnak mindennapjainknak, azonban az energiaellátás néha problémákat okozhat. Ilyenkor jön kapóra ez az egyelőre még csak koncepció formájában létező találmány, amely egy divatos napszemüveg lencséit borította be napcellákkal. Az eszköz, amelyről a Planetdamage.com blog számolt be,  így éppen azokat a sugarakat hasznosítja, amelyektől megvédi viselője szemét. A szemüveg szárához csatlakozik a vezeték, amellyel feltölthetjük mobiltelefonunkat, vagy médialejátszónkat. Az Infinite Energy: SIG munkanéven futó project két tervező, Hyun-Joong Kim és Kwang-Seok Jeong munkája, s bár létezik már napcellás hátizsák és laptoptáska is, a divatra érzékenyek bizonyára üdvözlik majd a SIG-szemüvegek megjelenését. Egyelőre még nem tudni, hogy mikor kerülhetnek ezek az okulárék a boltokba, annyi azonban bizonyos, hogy a napelemek rohamos fejlődésének köszönhetően már nem kell rájuk sokat várni.

Hibridautóból áramforrást

Amikor az amerikai Massachusetts államra December 12-én lecsapott egy kegyetlen hóvihar, a környék lakói közül sokan maradtak áram nélkül. A jalopnik.com weboldal értesülései szerint így járt a harvardi John Sweeney is, aki azonban furfangos módszerhez folymaodott. A villamosmérnök végzettségű férfi Toyota Prius hibridautóját hívta segítségül. Egy átalakító segítségével a Prius elektromotorja által termelt egyenáramot váltóárammá alakította, majd rákötötte a járművet otthona villamos hálózatára. Mivel a hibrid úgy működik, hogy a villanymotor akkumulátorainak merülése esetén 30 percenként automatikusan beindítja a robbanómotort, hogy feltöltse a telepeket, Sweeney gond nélkül tudta üzemeltetni hűtőszekrényét, televízióját, a lámpákat és néhány apróbb háztartási eszközt. A trükkös módszer segítségével mintegy 17 kilowattórát lehetett kinyerni a rendszerből, s a pár napos üzem során nem egészen 20 liter benzin elégetésére volt szükség.

Kamera a szemben

Idén beszámoltunk egy művészről, aki üvegszeme helyére webkamerát szereltetett, hogy az eszközön keresztül közvetítse a vele történő eseményeket a világnak. Az alábbi videón azonban egy olyan fejlesztés látható, amelynek köszönhetően a szemük világát elvesztő emberek reményt kaphatnak arra, hogy újra lássák az őket körülvevő világot. Linda Moorfoot az egyik korai fázisban lévő fejlesztés előnyeit élvezi. Az asszony retinája mögé egy apró, drótnélküli vevőegységet ültettek, amely veszi a szemüvegébe épített kamera jeleit, majd azokat elektromos jelekké alakítva továbbítja a látóidegnek. A jelenlegi változat még meglehetősen kezdetleges, s mindössze 16 elektródát tartalmaz, azonban a jövőben ennek a számnak a növelésével javulhat a bionikus szemek felbontása. A kutatók jelenleg egy 1000 elektródát tartalmazó változaton dolgoznak, amely már az arcfelismerést is lehetővé teszi. Egy amerikai szakember szerint a technológia még gyerekcipőben jár, ráadásul az érzékelés minősége egyéneként változhat, így lehet, hogy lesz olyan, akinek még botra kell támaszkodnia a biztonságos közlekedéshez, de olyan is,aki már jóval hatékonyabban tud majd mozogni az eszköz segítségével. A kutatók egy szemgolyóba ültethető minikamerán is dolgoznak, amelynek használatával a jövőben már akár szemüvegre sem lesz szükség ahhoz, hogy a vakok újra láthassanak.


Erényes bombakereső

Ügyel az erényekre, de kiszűri a fenyegetéseket
© Thruvision
A Popular Science decemberi számában számolt be egy brit cég fejlesztéséről, amely a személyi szabadság figyelembevételével segít a légiközlekedés biztosításában. A Thruvision nevű vállalat T5000 kódjelű bombakereső kamerája ugyanis könnyedén kiszűri a lőfegyvereket, drogokat, folyadékokat, bombákat, sőt a plasztik robbanóanyagokat is, azonban nem készít anatómiai pontosságú felvételt az átvizsgált utasokról. A szerkezet működési elve a T-sugaraknak nevezett, terahertzes frekvenciájú elektromágneses jeleket érzékeli, amelyeket minden tárgy és élőlény kibocsát. A kamera közel 25 méterről is képes különbséget tenni több ember T-sugarai között is, sőt, akár a mozgásban lévő utazókat is át tud vizsgálni. Ezzel a T5000 ideális lehet nagy tömegrendezvények biztosítására is, az átvilágítás ugyanis sokszor hosszú várakozást eredményez. A röntgenkészülékekkel szemben pedig további előnye, hogy nem bocsát ki káros sugarakat, így sem az átvizsgált személyeknek, sem a kezelőknek nem kell egészségkárosodástól tartani. A Thruvision már több T5000-est adott el az amerikai védelmi minisztériumnak, s számos nagyobb repülőtérrel folytatnak tárgyalásokat.

Feljavított valóság a reklámokban

A feljavított valóság – augmented reality – napjainkban már nem számít futurisztikus technológiának, azonban ez az első alkalom, hogy egy reklámkampány keretében alkalmazzák a módszerben rejlő lehetőségeket. Az új Mini Cabrio hirdetéseiben ugyanis egy különleges módszert használtak a kreatívok. Ami első ránézésre egy egyszerű fekete-fehér hirdetésnek tűnik, ott egy webkamerán keresztül szemlélve az autó háromdimenziós modellje látható. Bár a jelenlegi változat még viszonylag jelentős együttműködést igényel a felhasználótól, bepillantást enged a reklámszakma jövőjébe, emellett kreatívan használja fel az Augmented Reality technológiáját. A reklám kinyomtatható változata innen tölthető le, amelyet a rajta feltüntetett weboldalon keresztül használhatunk fel.


Orgazmus-gép, 'centírozott' szív, szobahőmérsékletű szupravezető (Oldaltörés)

Orgazmus gombnyomásra

Gombnyomásra átélhető a gyönyör?
A Daily Mail értesülései szerint brit tudósok olyan chipet fejlesztenek, amely az agy gyönyörközpontjának stimulálásával vált ki az orgazmushoz, illetve a jóllakottsághoz hasonló érzetet kelt. A technológia apró rezgéseket stimulál az agy mélyén, s korábban már alkalmazták Parkinson-kórban szenvedő betegek kezelésére az Egyesült Államokban.

A kutatás során Morten Kringelbach, az Oxford egyetem kutatója azt vizsgálta, hogy az orbitofrontális kéreg nevű agyterület ingerlésével lehetséges-e kiváltani a gyönyörérzetet, ezzel ugyanis azoknak az embereknek lehetne segíteni, akik erre különböző idegrendszeri károsodások, vagy elváltozások miatt képtelenek. Kringelbach kollégája, Tipu Aziz professzor szerint már bizonyíték is van a kutatók kezében, a módszer hatékonyságára. A tudós elmondása szerint néhány éve már beültettek egy hasonló eszközt egy olyannő agyába, akinek alacsony volt a szexuális aktivitása és kedvező változást értek el nála. A jelenlegi módszer egyelőre jelentős beavatkozást igényel, a kutatók azonban remélik, hogy mintegy tíz éven belül a technológia fejlődésének köszönhetően egyszerűbb módszert is kifejlesztenek majd. A mélyagyi stimuláció segítségével pedig további agyterületeket is gerjeszthetnek majd, különböző kedvező hatások elérése érdekében.

Újrafelhasznált szív

A szívek felújítása tíz éven
belül rutinná válhat
© Popular Science
A Popular Science nemrégiben számolt be egy új gyógyászati eljárásról, amelyet a University of Minnesota kutatói fejlesztettek ki Doris Taylor biológus vezetésével. A tudósok patkányokon kísérleteztek, amikor egy szívátültetés előtt a donorpatkány szívének sejtjeit eltávolították, majd a helyükre beültették a másik állat szívsejtjeit. A módszer segítségével jelentősen csökken a kilökődés veszélye, valamint a transzplantációs várólistán töltött idő is jelentősen rövidülhet. A kísérlet során Taylor és kollégái átmosták a szívet egy speciális oldószerrel, amely feloldott a szív sejtjeit, s csak annak csontváz-szerű, sejten kívüli állományát hagyta meg. Ebbe a sejtmátrixba injekciózták be a fogadó állat sejtjeit, amelyek képesek voltak osztódni és specializált szöveteket kialakítani. Ennek eredményeként egy új, működő szív jött létre, amely tökéletesen kompatibilis volt a fogadó állat szervezetével. A tudósok a jövő esztendő során emberi alanyokon próbálnák ki a módszert, s ha az eljárás beválik, a „felújított” szívek egy évtizeden belül orvosi rutinná válhatnak.

Szupravezető szobahőmérsékleten

A chipfejlesztők már évek óta kísérleteznek a nanoméretű kondenzátorokkal és egyéb nanoméretű részecskékkel – a legutóbbi fejlesztésű chipek már a 45 nanométeres régióban vannak – azonban a szilícium felhasználásával eddig komoly hűtőberendezésekre volt szükség a megfelelő vezetőképesség kifejlesztéséhez. Idén azonban egy grafén nevű anyag került a kutatók figyelmének központjába. Az egyetlen szénatom vastagságú szövet szobahőmérsékleten is megdöntött minden eddigi rekordot, ami a vezetőképességet illeti. Ezzel pedig komoly akadály hárult el az új, gyorsabb számítógépek létrehozásának útjából. A kisméretű áramkörök összekötésére pedig a természet egyik saját nanostruktúráját vették kölcsön. Egy mindössze 2 nanométer átmérőjű, DNS-rostokból álló elemekből készítettek miniatűr optikai kábelt, így a jövő komputerei nem elektromosság, hanem fény segítségével továbbítják majd a jeleket a processzoron belül.

A hvg.hu IT/Tudomány rovata sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván kedves olvasóinknak. Tartsanak velünk 2009-ben is!
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.