1. LHC, az óriási, hideg hadronütköztető
A világ legnagyobb és legfagyosabb tudományos kísérletei között tarthatjuk számon a Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található 27 kilométeres földalatti alagutat és annak lakóját, a hadronütköztetőt. A körülbelül 2120 milliárd forintos költségen létrehozott létesítmény a protonnyalábokat közel fénysebességre hivatott felgyorsítani, majd azokat ütköztetni egymással - az ütközés során igen rövid élettartamú részecskék jönnek létre, amelyeket tanulmányozva a tudósok a világegyetem születésének kezdeti pillanatait is megvizsgálhatják egyben. Az LHC részecskegyorsító nyolc szektorra van elkülönítve, ezekből hatot egymástól függetlenül hűtöttek le 4,5 és 1,9 Kelvin közé: összehasonlításként, a külső űrben a hőmérséklet ennél magasabb, 2,7 Kelvin (azaz -270 Celsius fok).

Az első protonnyalábokat szeptember 10-én vezették körbe a létesítményben, de kilenc nappal később elektromos rövidzárlat és a hűtőrendszerben lévő hélium szivárgása miatt a hadronütköztetőt le kellett állítani. A CERN szóvivője azt közölte: az LHC újraindítása június végén vagy még később történhet csak meg. Mindez visszafogta a részcskegyorsító elleni tudományos visszhangot, ugyanis több kutatócsoport érvelt amellett, hogy a létesítmény elpusztítja a bolygónkat, feltépi a valóság szövetét, olyan fekete lyukakat hoz létre, amelyek elnyelnek minket vagy éppenséggel olyan részecskéket szabadítanak fel, amelyek felfalják a Földet. Ha olvassa ezen sorokat, akkor valószínű, hogy a világvégeváró tudósok tévedtek.

2. Phoenix: a szonda, aminek lelke volt

A fehér foltok egy idő után eltűntek a képről © NASA

Tudományos szempontból legalább annyira jelentős a Phoenix, mint média- vagy közösségépítési szempontokból is: az űrviszonylatban olcsó 480 millió dollár körüli büdzséből teljesített küldetés során  a szonda nemcsak "megkóstolta" a Mars vizét, hanem hóesést is látott, a rajta található mini kutatólaborban pedig folyamatosan elemezte az általa gyűjtött kőzetmintákat. A szonda nagyszerűségét és tudományos fontosságát csak hangsúlyozta az a személyiség, amivel felvértezték a NASA munkatársai: a bolygókutató a Twitter közösségi oldalon saját, RSS-ben is követhető adatfolyamban blogolt mindennapjairól és kutatási eredményeiről.

Van internet az űrben

A Föld és a Mars között, mintegy 32 millió kilométer távolságban már lehetséges az emailküldés. A titok nyitja a DTN protokoll.

Mindezt csak dramatizálta az a küzdelem, amelyet a NASA pasadenai mérnökei folytattak azért, hogy a lehető legnagyobb energiamegtakarítással megnövelhessék a szonda életét - hogy még több adatot gyűjthessenek össze. A küldetést az űrügynökség eredetileg 90 naposra tervezte, ehhez képest a misszió időtartamát további két hónappal tudták kitolni.

3. Az agy a legjobb távirányító
Idén mind az amerikai védelmi, mind pedig a privát és szórakoztatóipari szektor fejlesztései azt sugallják: a közeljövőben agyunkat kommunikációra és kontrollra fogjuk használni. Szomorú lenne, ha valakinek ez több tízezer év után is újdonságnak számítana, azonban mindez olyan fejlesztésekben jelenik meg, amelyek nagyobb könnyedséggel járnak és egyúttal megvan bennük az úgynevezett wow-factor is. Többször is beszámoltunk az Emotiv cég EPOC nevű sisakjáról, amellyel a számítógépes interfészeket, illetve játékokat tudjuk csak gondolattal és érzelmeinkkel irányítani, kezeinkre szükségünk sincsen.


Izgalmasnak tűnt az a fejlesztés is, amelyről Dr. John Parmentola, az amerikai kutatási és laborfőnök számolt be: a katonák gondolatait elektromos jelekké képesek átalakítani egy szenzorsapka segítségével, ezeket pedig hasonló sapkákat viselő társaiknak tudják továbbítani, így valóra válhat a gondolati úton indított csendes kommunikáció, más néven a telepátia. A fent látható videón pedig az a Texas Instruments fejlesztői konferencián bemutatott Audeo látszik, amely az elmondani kívánt idegi impulzusokat a gondolkodás és a beszéd között ragadja meg az agyban, ezeket pedig számítógéppel feldolgozható digitális jelekké alakítja. Az Audeot eredetileg az ALS-idegbénulásban szenvedőknek fejlesztették ki, de hosszú távon a csak gondolati kommunikáció az emberi intelligenciát is képes megnövelni, állította a projekt fejlesztője.


4. "És hol a jetpack, amit ígértetek nekem?"
Az amerikai jövőképben stabil pozíciót alakított ki magának a hátra szerelhető, repülőgépüzemanyaggal működő repülőszerkezet, a jetpack. Ennek ősét a Bell Labs építette meg 1953-ban: a szerkezet 50 kilónál nagyobb súlyt nem tudott megemelni, valamint körülbelül csak egy percig tudott a levegőben maradni.


Idén júliusban Wisconsinban mutatták be azt a jetpacket, amely 19 liter gázolajjal egy átlagos testalkatú pilótát fél órán át képes reptetni, akár 48 kilométeres távolságra is. A zongora méretű eszköz kifejlesztése 100 ezer dollárba, azaz mintegy 15 millió forintba, egy felsőbb kategóriás autó árába került, azonban egy jó ideig nem lesz gyakori látvány. A fejlesztő, Glenn Martin ugyanis még nem szerezte meg a szükséges engedélyeket az FAA-tól, az amerikai repülési ügyelettől.

Fekete hónap volt április

2008 áprilisa szerencsétlen volt a tudományos élet számára, három nagy név is búcsút vett tőlünk. Április 13-án hunyt el John Wheeler fizikus, a fekete lyuk és a féreglyuk fogalmak megalkotója, akit három napra követett Edward Norton Lorenz matematikus és meteorológus, akinek a pillangóeffektus fogalmát köszönhetjük. 29-én búcsúzott el tőlünk 102 éves korában Albert Hofmann kémikus, aki az LSD-t szintetizálta először.

5. Elterjedt Amerikában a géntesztelés
Jelentősen estek idén a DNS-tesztelés árai is. A Scientific American adatai szerint az apasági tesztek körülbelül 150 dolláros áron mozognak, a szélesebb körű vizsgálatok, amelyekre körülbelül két tucat cég árusít felszerelést, pár száz dollártól 2500 dolláros árig mozognak, pár esetben még ezek az árak sem feltétlenül fedik le a költségeket. A tesztek működése minden esetben egyszerű: az érdeklődő nyálmintát vesz, amit elküld a szóbanforgó cégnek kielemzésre. A szkeptikusok szerint az ilyen "kielemzések" sikere az adott cég adatbázisától függ, sok esetben ugyanis azok össze-vissza vannak ollózva különféle tudományos projektekből: így fordulhat elő az is, hogy egyes cégeknek nagyon sok adatuk van bizonyos régiókból, másokból viszont egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen releváns genetikai adattal. 400 dollárért árusítja a Google által is támogatott 23andMe kromoszómatesztjeit, az orvosi szakvélemények azonban egy jó ideig megoszlanak még azon, hogy mindez mennyire használ az egyszeri betegnek. Aki teljes genomját elemeztetni akarja, jól gondolja meg: a massachusettsi Knome mindezt 350 ezer dolláros alapáron teszi meg, a határ pedig csak a csillagos ég.

6. Regeneratív orvostudomány: nincs lehetetlen, csak idő kell hozzá

Ilyen volt Spievack szerint a levágott ujj © AP

Ha tényleg igaz, amiről a Pentagon védelmi fejlesztési emberei mondanak, akkor már léteznek olyan gyógyszerek és metódusok, amikkel eddig elképzelhetetlen módokon regenerálható egy emberi szervezet - ha nem, biztosak lehetünk benne, hogy több nagyhatalom végez egyszerre ilyen kísérletek, a Pentagon pedig csak média- és megtévesztési politikát folytat. Meglehetősen hatásosan, tegyük hozzá.

Áprilisi cikkünkben hírt adtunk az extracelluláris mátrix (ECM) nevű anyagról, ami a Spievack-testvérek történetével robbant be a köztudatba: egy ujj felső, repülőgéppropellerrel levágott percét négy hét alatt visszanőtt bőrrel, véredényekkel, körömmel együtt csak attól, hogy egy ECM-tartalmú port szórtak rá. Az áprilisi történetre mind a magyar szakértők, mind olvasóink hitetlenkedve reagáltak, a DARPA emberei azonban az elmúlt hónapokban hasonló témában folytatott fejlesztéseikkel bombázzák a világot, amelyekből kiderül: a fejlesztések célja a háborús övezetből hazatérő, többszörös sérülést elszenvedett veteránok "helyreállítása": a sérülteket saját őssejtjeikkel gyógítanák, azokból növesztenének ki más típusú sejteket és szövettenyészeteket.

A napokban jelentette be az angol Notthinghami Egyetem azt, hogy előállították azt a csontprotézist, amely folyékony és a szervezetbe befecskendezve keményedik csak meg, továbbá mindezt úgy teszi, hogy nem forrósodik fel és így nem öli el a környező csontszöveteket. Hatalmas előrelépésnek számít az is, hogy Japánban sikerült végre agykéregszövetet létrehozni őssejtekből, ugyanis korábban még nem tudták a kutatók elérni azt, hogy a kitenyésztett sejtek szövetet alkossanak - a fejlesztéshez természetesen kellett az a törvényi háttér is, ami biztosítja, hogy a szigetországban szabad tudományos kutatás céljából embriókból kinyerni az őssejteket.

7. Kína: zöld tudomány a színfalak mögött

Rakétával védték volna őket © MTI

Az idei olimpia, illetve az amerikai elnökválasztás két olyan globális esemény, amelynek színfalai mögött igen jelentős tudományos és szervezési tőke kovácsolódott össze. Mind a technikai fejlődés, mind pedig az, hogy Kína nem akart arcot veszteni a Nyugat előtt, belejátszhatott abba, hogy megugrott például a megújuló energiaforrások iránti érdeklődés - a Xinjiang Gold Wind 33 darab, Guangtingbe helyezett szélturbinája biztosította például az olimpiai helyszínek energiaszükségletének ötödét, naponta körülbelül 300 ezer kilowattórát, a kormány pedig 2010-re kívánja elérni a 10 gigawattnyi kinyerhető szélteljesítményt. (Amerika jelenleg energiaszükségletének 7 százalékát nyeri megújuló energiaforrásokból.) Kína ugyanakkor jelenleg a világ vezető napelemgyártója, szakértők szerint azonban az elkövetkező években még így is a vízenergiára fog támaszkodni. (Szórakoztató adalék Kínával kapcsolatban az az időjárásmódosító hivatal, amely ezüst-jodid tartalmú rakéták kilövésével késztette volna esőzésre a fehőket úgy, hogy azok még a nyitóceremóniától távol szabadulnak meg a bennük rejlő csapadéktól.)

8. Teljes napéjegyenlőség, 2008. augusztus 1.

© AP

Évet záró galériánkban az augusztusi teljes napéjegyenlőség legmegkapóbb pillanatait mutatjuk be: a két órán át tartó jelenséget egy vékony sávban lehetett megfigyelni, amelybe belekerült egyes területeivel Észak-Kanada, Grönland, Közép-Oroszország, Kelet-Kazahsztán, Nyugat-Mongólia és Kína is. Európának és Ázsia többi pontjának, valamint Észak-Amerika északkeleti részének csak részleges napfogyatkozás jutott.