A virtualizációs technológiának már több mint évtizedes múltja van, ám a napjainkban etalonnak számító virtualizációs megoldások szabadalmait éppen 1998-ban nyújtotta be a VMWare nevű kaliforniai székhelyű vállalat.

A megoldás lényege, hogy a technológia használatával platformfüggetlen „keretrendszert” lehet létrehozni különböző operációs rendszerek működtetésére úgy, hogy az egyes virtuális gépek akár egyetlen hardveren futhatnak egymással párhuzamosan, miközben felhasználóik mit sem érzékelnek a megosztottságból. A keretrendszert a virtualizációs környezet képezi, amelynek köszönhetően például az irodai gépek karbantartása – például különböző frissítések telepítése stb. – egy időben végezhető azzal, hogy a felhasználó közben dolgozik. Ezt úgy érik el, hogy a karbantartás idején a felhasználó virtuális gépét egyszerűen átmozgatják egy másik hardverre, ahol éppen van szabad kapacitás.

A virtualizációs környezet modellje - az egyes virtuális gépek szabadon mozgathatók a hálózaton © hvg.hu

A virtualizáció használata tehát hatékonyabbá teszi egyrészt a tényleges munkavégzést, emellett függetleníti a sokszor a körülmények miatt éjszaka dolgozó informatikusokat az általuk felügyelt felhasználóktól. Mivel pedig az egyes hardverek kapacitása rugalmasan és dinamikusan változtatható, kevesebb erőforrással ugyanannyi folyamatot lehet kiszolgálni, mint egy olyan infrastruktúra esetében, ahol minden felhasználónak saját fizikai gépe van, amelynek erőforrásait viszont távolról sem használják fel teljes mértékben. Ennek ellenére a HP megbízásából végzett nemzetközi tanulmány azt mutatja, hogy bár az informatikai döntéshozók 86 százaléka már dolgozik valamilyen virtualizációs projekten, ezek nagy többsége még a kezdeti fázisban van.

A projekten dolgozók 89 százaléka tervezi, hogy informatikai infrastruktúrájának negyedét virtualizálja 2010-ig. A virtualizációs előnyök széles körben mégsem ismertek, a megkérdezettek mindössze egyharmada tekint rá üzleti eszközként.

A virtuális rendszerek alkalmazásának gyakorisága  nemzetközi szinten fokozatosan növekszik. Jóllehet a válaszadók többségének végső célkitűzése eszközeik 75 százalékának virtualizálása, az informatikai vezetők és a technikai döntéshozók továbbra sem tekintenek a virtualizációra mint az üzleti forgalmuk növelésére irányuló befektetésre. A virtuális megoldásokkal szemben a legtöbben olyan összetett stratégiákat részesítenek előnyben, amelyek korlátozhatják a vállalatok képességeit a megújuló és rugalmas erőforrások kiépítésében, amelyek jobban megfelelnének üzleti céljaiknak. 

Míg a megkérdezettek egyetértenek azzal, hogy a virtualizációval (70-80 százalékkal) csökkenthetők a költségek és növelhető a hatékonyság, a többség mégsem kapcsolja össze az összességében jobb üzleti teljesítményt a változó üzleti igényekre szabott, hatékonyabb és költségkímélőbb technikai infrastruktúrával. Mindössze 37 százalékuk gondolja, hogy a virtualizáció gyorsított ütemű növekedést eredményez és 35 százalékuk szerint jelenthet versenyelőnyt.

"A virtualizáció legnagyobb előnye abban rejlik, hogy a technológia átjárhatósága lehetővé teszi a vállalatok számára az újabb és újabb üzleti szolgáltatások bevezetését és a gyorsabb üzleti növekedést2 – nyilatkozta Ann Livermore, a HP Technology Solutions Group ügyvezető igazgatóhelyettese a felmérés kapcsán. "Egy kizárólag a költségeken és a hatékonyságon alapuló stratégia figyelmen kívül hagyja a virtualizáció azon előnyeit, amelyek biztosítják az üzleti folytonosságot és a felhasználói adatok biztonságát."

"Az üzlet fejlődésével egyre több platformra és szerverre van szükségünk. Most, hogy megtörtént a korszerűsítés, jó ideig nem lesz szükségünk további hardverek megvásárlására ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az üzleti élet változásaihoz és kihívásaihoz" – tette hozzá egy, a virtualizációt támogató kínai informatikai döntéshozó. "A virtualizáció minden szinten meghatározza munkánkat. Nagyfokú biztonságot nyújt, ami a mi üzleti területünkön elengedhetetlen. A másik nagy előny az a hatalmas rugalmasság, amely a gyors területi és gazdasági növekedéshez szükségeltetik" – jelentette ki brit kollégája.

A felmérés arra is választ adott, hogy melyek azok a tényezők, amelyek miatt az informatikai vezetők idegenkednek a virtualizációtól. Az első évben viszonylag magasnak találták az átállással és a munkaerő továbbképzésével kapcsolatos költségeket, emellett pedig gyakran hiányzik a vezetőség jóváhagyása és az infrastrukturális tervezés.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint a cégvezetéssel vagy az üzletvitellel kapcsolatos eljárási szokások folyamatosan változnak, illetve arról is meg vannak győződve, hogy a technikai csapat továbbképzéséhez szükséges, nagyobb mértékű befektetés manapság elengedhetetlen.

Az alkalmazottak képzése és technikai szaktudása, valamint a fizikai, illetve virtuális erőforrások megfelelő irányítása közt szoros összefüggés van. Mint azt egy amerikai szakember elmondta: "Az alkalmazottak képzésével és szakképzettségével is törődnünk kell, mert a virtuális környezet megfelelő alkalmazása oktatást-képzést és tréninget igényel."

Az átállás a fenti aggályok ellenére mégis megfontolandó, főként, mivel egy új megközelítés, az úgynevezett cloud computing új megvilágításba helyezi a virtualizációs technológiát is.

Az új rendszerekben az egyes gépek adatai nem egy fizikai helyen, hanem több gépen szétszórva találhatóak meg © Andersen Dávid

A cloud computing lényege, hogy az egyes számítógépeket a felhasználók már csak afféle terminálként használják, a tényleges informatikai folyamatok azonban nem az íróasztal alatt pihenő gép házában, hanem egy kihelyezett, nagy kapacitású szerverfarmon vagy adatközpontban történik. Ez azért jelenthet óriási előnyt, mert az adatközpont hardver-erőforrásait nem kell a cégnek megvásárolnia, hanem például a mobiltelefon-előfizetésekhez hasonló csomagok, vagy egyéni igények szerint bérelhet kapacitást az üzemeltetőtől.

"A cloud technológia fogalmát sokan sokféleképpen értelmezik, de a legegyszerűbben talán úgy lehetne megfogalmazni, mint az internet, illetve a hálózat működését végző szolgáltatások, hardverek szerepének átalakulását" – magyarázta a hvg.hu kérdésére Bátorfi Zsolt, a Microsoft fejlesztési platform szakértője. "Ezek az eszközök közművesítődnek (utility computing). Ez annyit jelent, például a Microsoft – és további IT-óriások, mint az IBM és a Google - esetében, hogy világszerte óriási adatközpontok jönnek létre, ahol hatalmas méretű hardverkapacitás koncentrálódik, legyen szó sávszélességről, háttértárolóról, vagy éppen processzoridőről. Egy-egy ilyen adatközpontban akár tízezer szerver is üzemelhet, azonban a lényeg nem ez, hanem maga a cloud technológia, amely egészen új megközelítést alkalmaz a kapacitások felhasználásának szempontjából. Ezekre a központokra a vállalati kiszervezések, az online szolgáltatások, illetve a beruházási és üzemeltetési költségek optimalizálása miatt van szükség."

A cloud technológia lényege, hogy az egyes szolgáltatásokat, a szoftverek működését függetleníti a hardveres háttértől. Ez annyit jelent, hogy a párhuzamosan futó virtuális gépek fizikailag nem kapcsolódnak egyetlen konkrét eszközhöz sem, s erőforrás-igényeik dinamikusan változhatnak annak függvényében, hogy éppen mekkora sávszélességre, háttértárolóra vagy processzor-kapacitásra van szükségük. Magyarul, ha az egyik virtuális gép felhasználójának egy adott hardver teljesítményénél többre van szüksége, a rendszer egyes folyamatokat átcsoportosíthat olyan területre, ahol éppen kapacitásfelesleg áll rendelkezésre.

"A cloud technológia egyik alapja a virtualizácó, amelynek segítségével dinamikusan lehet megjeleníteni, átrendezni, módosítani, vagy éppen megszüntetni egyes kapacitásokat, vagy akár komplett virtuális gépeket, anélkül, hogy a végfelhasználó ebből bármit is észrevenne" – fejtette ki Bátorfi Zsolt. "Ehhez természetesen új operációs rendszerre is szükség van, ez a Microsoft esetében az október 27-én bejelentett Windows Azure, amelyre szolgáltatási platformként is tekinthetünk."

A virtualizáció kulcsfontosságú alkotóeleme a cloud computing technológiájának. A vállalatok informatikai részlegei által előbbit jelenleg migrációra, illetve az informatikai kapacitások és erőforrások konszolidációjára használják, az adatközpontok esetében a két elem – a virtualizáció és a cloud – szorosan összekapcsolódik.

"Ezek fényében válnak világossá azok az üzleti okok, érvek, amelyek életre hívták a cloud computingot, ezek közül én a lényegesebbeket említeném" – fejtegette Kardos Marcell, a Microsoft Hosting üzletfejlesztési tanácsadója. „Ha valaki komoly háttérrel működő, sikerre számító online szolgáltatást szeretne elindítani – mint például az olyan közösségi hálózatok, mint a magyar Iwiw, vagy a nemzetközi Facebook –, amelyek várhatóan sikeresek és virulensek lesznek, azonban nem lehet kiszámítani, hogy mikor következik be az áttörés, nos, akkor nehéz felmérni, hogy mekkora kapacitásra van szükség az induláshoz, illetve milyen beruházásra lesz szükség a továbbiakban. Így a várható költségek becslése is meglehetősen nehéz, szinte hasraütésszerűen kell kitalálni. A cloud computing abban segít, hogy alacsonyan tartja az új szolgáltatás induló költségeit. Ez még a mostani szoftverlincenszekhez képest is nagyságrendekkel alacsonyabb lehet, hiszen csak annyi sávszélességre és háttérkapacitásra van szükség, amennyi az indításhoz elengedhetetlen, majd, ahogy egyre több felhasználó csatlakozik a rendszerhez, dinamikusan lehet növelni a szükséges erőforrások mennyiségét. Ez jóval tervezhetőbbé teszi a szükséges befektetések mértékét, ráadásul a működtetés költségei is átláthatóbbá válnak. Érdemes visszanézni az Iwiw példáját, amelynek egy idő után exponenciálisan megnőtt a felhasználói köre, ezáltal a kapacitásigénye is jóval nagyobb lett. A cloud technológia használatával ez zökkenőmentesen megoldható, s az igénybe vett kapacitás függvényében kell fizetni az adott háttér (adatközpont) szolgáltatójának. Olyan, mintha egy nagyon testreszabott, adaptív szolgáltatás költségeiről beszélnénk."

A cloud komoly átalakulást eredményezhet az IT-iparban, Bátorfi Zsolt szerint ugyanis egyre több olyan online fogyasztói szolgáltatás jöhet létre, amelyeknek egyes elemeit – vagy akár teljes egészét – nem érdemes külön kifejleszteni, hanem a már meglévőekkel érdemes integrálódni. A cloud operációs rendszer ezt lehetővé teszi, ugyanis nem csak egy informatikai platformot, futási környezetet nyújt, hanem olyan "építőkockákat", mint például kommunikációs alkalmazások, média szolgáltatás, hitelesítési modul, illetve alkalmazás-integrációs szolgáltatások. Ezek segítségével a vállalatok tovább csökkenthetik a költségeiket.

"Durván fogalmazva a közműszerű működés mellett a cloud technológia alkalmazáslogikát is ad" – magyarázta Bátorfi Zsolt. "Az adatközpont a hardver-erőforrások gyűjteménye egy fizikai helyen, de a felhő segítségével a szolgáltató az ügyfelei számára folyamatos rendelkezésre állás mellett csaknem végtelen kapacitást tud biztosítani. Ezt többek között az teszi lehetővé, hogy a virtualizáció használatával még karbantartás idején sem szünetel a szolgáltatás, a virtuális gépeket ugyanis egyszerűen 'átmásolják', migrálják egy éppen igénybe vehető szerverre."

A cloud környezet napjaink energiaközpontú, a zöld technológiákat előtérbe helyező IT-környezetében ideális megoldásnak tűnik, a dinamikusan adaptálódó rendszernek köszönhetően ugyanis, ahogyan nagy terhelés esetén többletkapacitást tud igénybe venni, alacsony szintre is képes "visszahúzódni", vagyis ha csökken a kapacitásigény, akkor egyes gépeket, processzorokat – amelyek éppen nem vesznek részt a rendszer működtetésében – lekapcsol, ez pedig megmutatkozik az energia-felhasználásban is.

Bátorfi Zsolt szerint a jövő nagyobb szabadságot, rugalmasságot hoz majd, a fizikai határokon átlépő technológia segítségével ugyanis átláthatóbbá válik az IT-üzemeltetők számára is, hogy saját rendszerük milyen feladatok ellátására képes, miket kell kiszervezni, s mindez pontosan, mennyibe kerül. A nagyobb rugalmasság azt eredményezi, hogy a szervezetek, cégek optimalizálhatják anyagi forrásaik felhasználását, gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd új szolgáltatásokat elindítani. Ezen túl nem lesz szükség – legfeljebb nagyon speciális esetekben – a leendő futási környezet, illetve az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztésére, fenntartására, ugyanis ez a problémakör a fejlesztőcégek szempontjából szinte teljesen megszűnik. Nem kell foglalkozni azzal, hogy a rendszer igényeire folyamatosan ügyelni kelljen, mivel a fenti módszereknek köszönhetően ez dinamikusan, fennakadás nélkül igazodik az éppen aktuális terheléshez.

"A cloud technológia megjelenésével sok értékes új rendszer fog létrejönni" – jósolta Bátorfi Zsolt. "Most jöhet el igazából a Web 2.0-s cégek, illetve a fejlesztéssel foglalkozó vállalatok kora, amikor újra érdemes lesz progresszív, értékes rendszereket fejleszteni. Most még elég egyszerű oldalakat, szolgáltatásokat hoznak létre, ám mostantól sokkal nagyobb mértékben és sokkal gyorsabban tágulhat a spektrum. A cloud technológia új terek teremtéséről szól, amire szükség is van, mivel a web által jelenleg kínált lehetőségek kezdenek beszűkülni."

Akadnak a technológiának ellenzői is. A cloud computing alatt ugyanis nem feltétlenül csak a fentiekben vázolt üzleti modellt értik, hanem azt a koncepciót is, hogy míg magunk a világban szabadon járunk-kelünk, adatainkat – e-mail, naptár stb. – is bármikor, bárhonnan elérhetjük. Ezt például a Google palettájáról ismerhetjük, de már számos olyan szolgáltatást is találni az interneten, ahol böngészőnkön keresztül komplett virtuális irodát tarthatunk fenn (Jooce, Zoho).

Richard Stallman a Nagy Testvér eljövetelét látja a cloud computingban © stallman.org

Richard Stallman, a Free Software Alapítvány elnöke és a GNU nyílt forráskódú operációs rendszer kifejlesztője szerint az ehhez hasonló megoldások csapdát állítanak a felhasználóknak, akik a zárt rendszerekbe bejelentkeznek, használják azok szolgáltatásait, ám az idő múlásával ez egyre többe fog nekik kerülni. A Guardiannek nyilatkozva Stallman elmondta, szerinte csupán marketinghúzásról van szó. Az 55 éves szakember szerint az emberek akkor járnak jól, ha saját gépeiken tartják az adataikat.

A Web 2.0 egyik alapköve, a felhasználók által létrehozott tartalom (user generated content), éppen azon alapul, amit a netezők feltöltenek, megosztanak a többiekkel. Ez azonban sok esetben személyiségi jogi és adatvédelmi kérdéseket vet fel – lásd A Google lehet a következő Nagy Testvér című írásunkat.

A fentiekben vázolt üzleti modell azonban nem más, mint egyszerű szolgáltatás, amely az informatikai erőforrások felhasználását hatékonyabb, rugalmasabb módon teszi lehetővé, szem előtt tartva a jelenlegi gazdasági helyzetben a döntéshozók számára olyan lényeges szempontokat, mint a költség- és energia-hatékonyság.