Havazást észlelt a Phoenix űrszonda a Marson
A NASA űrjárműve apró jégkristályokat figyelt meg, amelyek felhőkből hullottak. Emellett a talajminták vizsgálata további bizonyítékot szolgáltatott rá, hogy a vörös bolygón valaha folyékony formában volt jelen a víz.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közleménye szerint a vizsgálati eredmények olyan kölcsönhatások eredményét fedezte fel, amely különböző ásványi anyagok és folyékony víz között zajlott le, s amelyhez hasonló folyamatokat már a Földön is megfigyeltek.
Bizonyíték a vízjég létezésére: a fehér foltok egy idő után eltűntek a képről © NASA |
A kutatók a Phoenix fedélzetén elhelyezett zöld lézer segítségével vizsgálták, hogy a marsi atmoszféra és a felszín milyen kapcsolatban áll egymással. Ennek kapcsán felfedezték, hogy a talaj felett mintegy 4 kilométeres magasságban szálló felhőkből hó formálódik. Az adatok szerint azonban a pelyhek nem jutottak el a bolygó felszínéig, korábban elolvadtak.
„Még soha nem láttunk hasonlót a Marson” – írta a közleményben Jim Whiteway, a torontói York University vezető tudósa, aki a Phoenix fedélzetére szerelt meteorológiai állomás adatait elemzi. „A jövőben próbálunk majd olyan eseteket is felkutatni, amikor a hó eljut a felszínig.”
Az űrszonda mérései szerint kalcium-karbonát is található a talajban (ez az iskolai kréta egyik fő alapanyaga), valamint agyagra utaló jelek is felbukkantak. A legtöbb hasonló anyag a Földön víz jelenlétében alakult ki.
„Még folyik az adatgyűjtés és rengeteg feldolgozásra váró anyagunk van, azonban jó úton haladunk afelé, hogy megválaszoljuk a magunk elé kitűzött kérdések egy jelentős részét” – tette hozzá Peter Smith a tucsoni University of Arizona Phoenix-kutatója.
Május 25-i landolása óta a Phoenix vizsgálatai már bebizonyították, hogy az északi póluson található kemény talajban vízjég található. Ha sikerül kideríteni, hogy a jég megolvad-e valamikor, ez közelebb viheti a kutatókat annak megválaszolásához, hogy a marsi környezet valaha alkalmas volt-e az élet kialakulásához.
Az eredetileg három hónapra tervezett Phoenix-küldetés jelenleg az ötödik hónapnál tart. A bolygó mozgásából kifolyólag azonban egyre kevesebb napfény éri az űrszondát, amelynek emiatt csökken az energiaellátása. Mielőtt teljesen megszakadna a kapcsolat a Phoneix-szel, a kutatók még szeretnék aktiválni a fedélzeti mikrofonjait, hátha képesek lesznek valamilyen hangot rögzíteni a vörös bolygó felszínéről.
„Három hónapon keresztül a nap nem bukott a horizont alá” – magyarázta Barry Goldstein, a NASA Jet Propulsion Laboratory-jában futó Phoenix-projekt vezetője. „Mostanra azonban már napi 4 órában sötét van, ezért a napelem-panelek teljesítménye esik. Október vége előtt már nem lesz elég energia arra, hogy a szonda robotkarját használhassuk.”