Letűnőben a poligráf, jön az új hazugságvizsgáló?
Régóta nem titok, hogy a hazugságvizsgálatok során használt poligráf a kellő tréning következtében kijátszható. A szívverés, lélegzés és izzadás mértékét figyelő poligráf helyett egy amerikai kutató egyszerűen csak infravörös megvilágítást alkalmazna. Mindeközben a The New York Times arról számol be: India az első ország, ahol döntő erejű bizonyítékot tud szolgáltatni az agyszkenner.
EEG: ha nem hazugságot vizsgálunk az agyhullámokban, szobrokat is csinálhatunk velük © Stiller Ákos |
Scott Bunce, a philadelphiai Drexel University kutatója gyökeresen más megoldást alkalmazna, amely egyszerűbb, olcsóbb és nagyobb képi felbontást tud adni az agyról, mint az előbb említett technológiák. Bunce szerint okosabb, ha majdnem-infravörös fénnyel világítjuk meg a vizsgálni kívánt személy koponyáját, majd megnézzük, mi tükröződik vissza. A visszatükrözött fény mennyisége atól függ, hogy mennyi oxigén van a vérben, azaz, hogy az agy az adott pillanatban mennyire számít aktívnak, a kérdés jelenleg az, ebből az agytérképből hogyan is lehet pontosan a "hazugságokat" kiszűrni.
Míg Amerikában az agyszkennerek még nem számítanak bizonyító erejűnek, Indiában könnyen a feje tetejére állhat a bűnügyi rendszer, sugallja a New York Times. Hiába ugrott meg 9/11 óta a vallatási és információkinyerési technikák fejlesztésére fordított büdzsé, számos bűnügyi szakértő lepődött meg egy júniusi indiai eseten: a Maharasathra államban lévő Pune-ban egy 24 éves nőt, Aditi Sharma-t gyanúsították meg azzal, hogy megmérgezte jegyesét. A nyomozás során a gyanúsítottról agyszkeneket is készítettek, amik alapján a bíra kijelentette: az agyszken szerint Aditi Sharma tényleg bűnös.
Az indiai fejlesztésű BEOS (Brain Electrical Oscillations Signature) módszer során a gyanúsítottak csendben, csukott szemmel ülnek, míg hangosan felolvassák nekik a bűntény menetét. A gépek azt figyelik, hogy a szöveg hallgatása közben hogyan világítanak fel az agy egyes területei. A technológia kifejlesztői szerint egyértelműen meg lehet különböztetni azt, hogy az emberek elkövettek-e vagy csak láttak-e eseményeket, történéseket.
Míg a New York Times szerint Izrael és Szingapúr már határozottan érdeklődött a téma iránt és az országok képviselőinek a gyakorlatban is demonstrálták már vallatásra is használt kormánylaborokban, a rendszer hitelességét számos amerikai szakértő megkérdőjelezi, többek között J. Peter Rosenfeld, az EEG-alapú hazugságkutatás egyik kulcsalakja is. Rosenfeld úgy nyilatkozik: az agyszkenek adatait meg kell osztani más tudósokkal vizsgálat céljából, illetve reprodukálhatóvá kell tenni a vizsgálatokat, ellenkező esetben a metódus nem számít tudományosan megalapozottnak. Mindemellett Keith Ashcroft, a New York Times által megkérdezett, a metódust gyakorlatban is látó brit büntetőügyi szakértő szerint a módszer kifejezetten meggyőző.