Az emberré válás korai szakaszának világviszonylatban is az egyik leggazdagabb és legjelentősebb lelőhelyén előkerült új maradványhoz hasonlót az 1971 óta tartó ásatások során még sohasem találtak - mondta Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, az expedíció társvezetője pénteken az MTI-nek.

Az új lelet azért is jelentős, mert egy 20 évvel ezelőtt ugyanitt megtalált Anapithecus töredékes koponyáját a mostani, eddig ismeretlen csontrészletet tartalmazó lelet alapján lehet majd rekonstruálni.

Kordos László elmondta, Rudabányán, az emberré válás 10 millió évvel ezelőtti időszakában közel száz ősállat között két ősmajom faj is élt: a Rudapithecus hungaricus, amelyből később 6-8 millió évvel ezelőtt kialakulhatott az emberhez, valamint a csimpánzhoz és a gorillához vezető leszármazási vonal, valamint a rejtélyes Anapithecus hernyaki.

"Ez egy misztikus állat, nem ismerjük az eredetét, nem tudjuk, hogy honnan jött. Lehet, hogy Afrikából, de az is előfordulhat, hogy Ázsiából vándoroltak Európába, majd valószínűleg kihaltak. Rudabányán ebben az időszakban trópusi-szubtrópusi környezet, a nevezetes bükkábrányi fákkal azonos növényekből álló mocsárciprus-erdő volt. Később, 6-7 millió évvel ezelőtt a Földön globális környezetátalakulás történt, a trópusi erdők visszaszorultak az Egyenlítő környékére, létrejött a szavanna és a sivatag. A Kárpát-medencéből, mint Európa minden területéről, eltűntek az itt élő állatok, és helyükre újabbak vándoroltak, immár emberszabású ősmajmok nélkül. Az emberré válás ezt követően Afrikában folytatódott" - magyarázta a tudós.

Európában máshonnan is előkerültek már az Anapithecus maradványai, de csupán egy-egy. "Nekünk 70-80 leletünk van, de ehhez fogható még nem volt. Ez teljesebb lelet azáltal, hogy a felső fogsor az állkapocsrésszel együtt került elő. Egy hímállatból származik, ilyenünk sem volt, ugyanis rendszerint különálló fogak kerülnek elő, s így nehéz megkülönböztetni az állat nemét. A hímeknek nagyobb volt a szemfoguk, mint a nőstényeké, s általában erősebb testalkatúak voltak, ahogy ez a mai gorillák esetében megfigyelhető" - emelte ki Kordos László.

A tudós kitért arra, hogy az Anapithecus hernyaki fákon élt, s lehetséges, hogy éjszakai életmódot folytatott, erre utalnak legalábbis nagyméretű szemüregei. Táplálékául puha növényi anyagok, gyümölcsök szolgáltak, amit fogazatából lehet megállapítani.

"Nagyon fontos, hogy igen pontosan ismerjük a két ősmajom környezetét, azt, hogy milyen más állatok éltek körülöttük: ez a háromujjú ősló, a masztodon (az őselefánt), a kapafogú őselefánt, négyféle orrszarvú, szarvasfélék, óriásteknős - csupa olyan állat, amely már rég kihalt" - emelte ki Kordos László.

Magyarázata szerint Rudabánya az adott időszakból a világ a leggazdagabb lelőhelye.

"Nagyon érdekes, hogy miért maradtak meg ezek a leletek. Ez mindössze egy tizennyolcszor húszméteres terület, ahol 1971 óta végzünk ásatásokat, s körülbelül a felét sikerült feltárni. Egykor ez mély völgy volt, egy szurdokszerű mocsár, ahová a trópusi esők alkalmával a víz lemosta az elhullott állatok tetemeit, s ezek egy helyen megőrződtek. Ezért ilyen gazdag a lelőhely, eddig 250 lelet került elő, köztük abszolút világszenzációsak is akadtak" - emelte ki Kordos László.