A Földhöz hasonló feltételek egy újonnan felfedezett bolygón
Svájci csillagászok egy csoportja olyan bolygót fedezett fel, amelyen az eddigieknél magasabbra tehető az élet kialakulásának esélye. A Földnél ötször nagyobb bolygón hasonló éghajlati körülmények lehetnek, mint nálunk.
A Scientific American értesülései szerint a svájci Versoix-ban található obszervatórium munkatársai egyelőre még nem tudják, hogy a bolygó felszínén valóban található-e az élet kialakulásához kulcsfontosságú víz. Azonban az égitest röppályája miatt erre jó esélyt látnak.
„A csillag és a körülötte keringő bolygó közötti távolság hasonló a Föld és a Nap távolságához, ezért adottak a megfelelő körülmények ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínén” – magyarázta a Scientific American-nek nyilatkozva Stephane Udry az Observatoire Astronomique de l'Université de Genève szóvivője. „Ezért nagyon izgatottak vagyunk a felfedezés miatt.”
A kutatók előtt még számos tényező nem ismert, például, hogy a bolygón a víz mellett a sziklás felszín található-e, amely szintén lényeges összetevő az élet kialakulásának szempontjából.
„Egyelőre csak a bolygó minimális tömegét ismerjük, valamint a központi csillagától mért távolságát” – tette hozzá a szóvivő.
A kutatók elmondása szerint két Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót is találtak a Gliese 581 nevű haldokló csillag, vörös törpe körül. Az égitestek a Földtől mintegy 20,5 fényévnyire, a Mérleg csillagképben találhatóak. Ezzel összesen háromra nőtt a Gliese 581 körül keringő ismert bolygók száma, az elsőt még két évvel ezelőtt fedezték fel.
„Az eddigi eredmények nagyon érdekfeszítőek és egy igen hiteles csapat áll mögöttük” – mondta David Charbonneau, a Harvard-Smithsonian csillagászati központjának munkatársa. „Egyelőre azonban arra várunk, hogy a részletes jelentést elolvashassuk.” Udry szerint a szakmának szánt részletes tanulmány első vázlatát még a héten nyilvánosságra hozzák.
A kutatók szerint számos kisméretű exobolygó létezik, eddig azonban csupán 13 úgynevezett „szuper-Földet” találtak, amelyek tömege kevesebb mint bolygónk tömegének hússzorosa. A 200-szor ekkora gázbolygókon valószínűtlen, hogy élet nyomaira lehetne bukkanni. A svájci csillagászok csoportja egy HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) nevű teleszkóppal kutat az előbbi csoportba tartozó, kisméretű égitestek után. Az exobolygók nyomait a központi csillagaik „remegése” jelentheti.
A bolygók csillag körüli pályája a tömegvonzás miatt ugyanis valamelyest módosítja a csillag alakját, s ez a folyamatos, gyenge kölcsönhatás a csillag „remegéseként” érzékelhető.
A Föld mintegy 14-szer olyan távol van a Naptól, mint a Gliese 581 a saját csillagától, azonban a vörös törpe – amely körül kering - hőmérséklete csupán ötvenedrésze a nap hőjének. A feltételezések szerint ezért a bolygó felszínén 0-40 Celsius-fok körüli hőmérséklet uralkodhat.
„Óvatosan kell közelíteni az efféle felfedezésekhez” – figyelmeztetett Charbonneau. „Ez az égitest ötször akkora, mint a Föld, így nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen állapotok uralkodnak a felszínén.
A kérdésekre a válaszokat a Hubble, vagy a Spitzer űrteleszkóp adatai adhatják meg a közelgő hónapokban.