2008. július. 18. 14:54 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. július. 18. 14:51 Tech

Méhek védik a tokiói madarakat

A japán fővárosban fészkelő madaraktól a természetvédők méhek segítségével tartanák távol a kis cséreket rendszeresen megtámadó varjakat.

A National Geographic magazin értesülései szerint a zöldek azért választották a mézgyűjtő rovarokat, mert a méhek könnyebben támadnak rá a kaptáraikhoz közelítő sötét színű élőlényekre.

A méhek kaptárait ezért vidékről egy nagy víztisztító üzem tetejére telepítették át a tokiói repülőtér mellett, ahol közel 4000 kis csér (Sternula albifrons) pihen, miután átrepülték a Csendes-óceánt Ausztráliából, vagy Új-Zélandról indulva. A csérek, bár nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé, a japán Vörös Könyv szerint a „sérülékeny” kategóriába tartozik.

Az országban zajló építkezések következtében a csérek élőhelyének mérete egyre csökken, s a kutatók szerint jó esély van rá, hogy rövid időn belül bekerüljenek a valóban veszélyeztetett fajok közé.

A helyzetüket súlyosbítja, hogy a varjak előszeretettel vadásznak rájuk. Néhány évvel ezelőtt emlékezetes puszítást végeztek a fekete madarak, amikor a fenti kolónia mintegy 300 tojását és 160 fiókáját falták fel. Azóta jóval kevesebb kis csér fészkel a reptér mellett.

„A fiókák nem tudják megvédeni magukat a varjakkal szemben, így megvizsgáltuk a különböző módszereket, amelyektől azt reméltük, hogy távol tarthatják a ragadozókat” – magyarázta a National Geographicnak Naoya Masuda, a kis cséreket védő non-profit szervezet a Little Tern Project egyik tagja. „Próbáltuk hálókkal körülvenni a fákat, horgászdamillal is kísérleteztünk, de nem működött.”

A megoldást végül a városi vezetés egyik hivatalnoka hozta el, amikor összeismertette a csoport tagjait a Ginza Bee Project (GBP) vezetőivel. Ez utóbbi, szintén non-profit szervezet az elegáns Ginza bevásárló-negyedben helyezett el kaptárokat, hogy a városlakók tudását bővítse a mezőgazdasággal kapcsolatban. A GBP emellett mintegy 600 kilogramm mézet is elad évente, valamint a méhek viselkedését is tanulmányozzák.

A csoport vezetője, Kazuo Takayasu szerint az egyik ilyen megfigyelésük szülte a megoldást.

„A vadonban élő mézgyűjtő méheknél megfigyelték, hogy hevesen támadják a kaptár felé közelítő fekete színű objektumokat” – fejtette ki Takayasu. „Ez az ösztön a háziméheknél is működik. Több tesztet is végeztünk fekete és fehér ballonokkal, a méhek mindig az elsőnek rontottak neki.”

A feltételezések szerint a rovarok a medvék elleni védekezés miatt alakították ki ezt a viselkedésmintát, a sötét színű állatok ugyanis előszeretettel lakmároznak a mézből.

„Néhány tányérnyi ételmaradékkal odacsalogattuk a varjakat, s megnéztük, a méhek hogyan reagálnak rájuk” – magyarázta Takayasu. „A kísérlet sikeres volt, a varjakat elűztük, s azóta se jöttek vissza.

A kezdeti sikereken felbuzdulva mintegy húszezer méhet telepítettek a repülőtér tőszomszédságában álló Morigasaki víztisztító üzem tetejére. Naoya Masuda szerint a csérek és a méhek azóta jó szomszédként élnek egymás mellett.

„Egyelőre még nem tökéletes a rendszer, de a csérek számának csökkenése lelassult, ezért bizakodóak vagyunk” – tette hozzá a madárrajongó fiatalember.

Itthon Bábel Vilmos 2024. november. 28. 17:21

A Tiszának rengeteg pénzre van szüksége

Magyar Péteréknek milliárdok kellenének a 2026-os kampányra, ha tartani akarják a lépést riválisaikkal. A szükséges pénzt csak adományokból tudják összeszedni, az államtól nem fognak kapni. A magyar elit nagy része az államtól függ, és nem fog oldalt váltani, ha nem biztosak abban, hogy nemsokára másnál lesz a kasszakulcs. Magyarék feladata: jó befektetésnek kell látszani. Szombaton jön ki a párt friss átláthatósági jelentése, és kiderül, hogy az elmúlt hónapokban ez mennyire sikerült nekik.