Peter Mandelson, a bizottság kereskedelmi kérdésekben illetékes tagja a szlovéniai Brdóban zajló EU-USA csúcstalálkozón kifejtette: tudományosan bizonyított, hogy a csirkehús klórral való kezelése nem ártalmas az egészségre. Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hivatala is azt állítja, hogy a klórral kezelt csirkehús nem ártalmas az egészségre.

Mandelson bízik abban, hogy ajánlásait követni fogják az uniós tagországok. Az Egyesült Államokban a klórt a csirkehús fertőtlenítésére alkalmazzák, amely módszert a többség elutasítja az unióban. Az importtilalom amerikai adatok szerint több mint 100 millió euró veszteséget okoz az amerikai baromfi ágazatnak.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint az uniós tilalomnak nem elsősorban kereskedelempolitikai, azaz nem piacvédelmi okai vannak, hanem főként humán-egészségügyi gondokat jelenthet az esetleges importtilalom feloldása ezen a területen. A klórral való fertőtlenítés ugyanis csak felületi higiéniai szempontból lehet hatásos. Ezt az USA-ban elsősorban a szalmonellafertőzés megakadályozására alkalmazzák. A csírátlanítást viszont a klóros fertőtlenítéssel a mélyebb szöveti részekben nem lehet elvégezni. Emellett, ha a klór az emberi szervezetbe kerül, ott nem kívánt folyamatokat indíthat el.

A BTT elnöke hangsúlyozta: Magyarországon a baromfifeldolgozók nem alkalmaznak "klóros technológiát", hanem az uniós előírások az irányadóak, amelyek kategorikusan kizárják ezt a fertőtlenítési módot.