Nem versenytársa a digitális média a nyomtatottnak
A digitális média nem öli meg a nyomtatottat, az internetezők nem fordítanak hátat a lapoknak, és még a társadalom újdonságok iránt fogékony csoportjai is erősen kötődnek a papíralapú kiadványokhoz - oszlatott el három közkeletű tévhitet csütörtöki előadásában Gábos Zsuzsa, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója.
Egy lapkiadó-rendezvényen arról beszélt: négy kiadvány büszkélkedhet ma egymilliósnál nagyobb közönséggel; a Story magazin 1327, a Blikk bulvárnapilap 1122, a Nők Lapja 1025, míg a Kiskegyed 1017 milliós olvasótábort mondhat magáénak.
A napilapok közül egy ingyenes kiadvány, a Metro az ezüstérmes, ezt egy átlagos napon 693 ezren forgatják, míg a politikai orgánumok éllovasát, a Népszabadságot 414 ezren. Eközben három megyei lap is kétszázezres bázist mondhat magáénak: az általa ismertetett adatsor alapján a győr-moson-soproni Kisalföldbe 263, a Hajdú-Bihari Naplóba 216, míg a Kelet-Magyarországba kereken 200 ezren lapoznak bele nap mint nap.
A valamilyen rendszerességgel újságot olvasók tábora tavaly 7968 milliós volt, ez három év alatt minimális, alig pár tízezres csökkenés a kutató közlése szerint. Csak enyhén csökken azok aránya, akik naponta olvasnak lapot, miközben interneteznek is: a világhálóra fellépők 1641 milliós hadából 1471 millió ma is a hagyományos médium felhasználói közé számít.
A külföldi adatok azt sem támasztják alá, hogy a digitális médiumok és az internet terjedése visszaszorítaná a lapokat: tavalyelőtt Nagy-Britanniában 6, Franciaországban 11, Spanyolországban 24 százalékkal többen forgatták a három legolvasottabb politikai-közéleti napilapot, mint az ezredfordulón, míg az új technikák terén szintén jól álló olasz piac 5, a német pedig 10 százalékos csökkenést mutatott - közölte.