Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Közösségek, Google, internetOnline újságról lévén szó...
Közösségek, Google, internet
Online újságról lévén szó, kezdjük talán az egyre többünk életét meghatározó internettel. Ami talán a legjellemzőbb 2007-re: gombamód szaporodnak a közösségi oldalak, megkérdőjelezve azt az állítást, hogy a számítógépek és az internet elidegenítik egymástól az embereket. Az új közösségi site-ok ugyanis sok, ilyen-olyan okból megszűnt barátságot, ismeretséget élesztenek újra, fittyet hányva határokra, távolságra. Egyre többen lépnek be közösségi oldalakra; a sztár egyértelműen a MySpace a maga 300 millió felhasználójával, de például a Facebook „állampolgáraiból” is kitelne legalább hét Magyarország. A hazai iWiW sem panaszkodhat az érdeklődés hiányára: 2007-ben naponta több mint egymillióan voltak kíváncsiak másokra, illetve mutatták meg magukat.
A számítógépek egyre nagyobb teljesítménye, a valóban széles sáv immár arra is lehetőséget kínál, hogy különleges szerepjátékban vegyenek részt az arra fogékonyak: virtuális világokban születhetnek újra, s megvalósíthatják a valós életben kevéssé sikerült terveiket. A virtuális világok kínálta egyedülálló lehetőségeket az üzleti élet is felismerte, s például a Second Life-ban már a nagy cégek is megtalálhatók, mind reklámokkal, mind árucikkekkel (a neves ausztrál telecom cég, a Telstra például már 11 szigetet vásárolt a Second Life-ban).
És hogy jön mindehhez a Google? Nos, leszámítva, hogy szinte nem telt el 2007-ben olyan hét, hogy ne szerepelt volna a hírekben, ez a cég majdnem minden internettel és kommunikációval kapcsolatos tevékenységhez kínál ingyenes eszközöket és területet, emellett folyamatosan jelentkezik olyan új megoldásokkal, amelyek mind egyszerűbbé és természetesebbé teszik az emberek közötti kommunikációt.
Ugyancsak az internettel és a széles sávval kapcsolatos a 2007-es év egyik hazai újdonsága, az IPTV megjelenése. A 2006 végén zajló tesztidőszak után 2007 elejétől már élesben is működik az internet-alapú tévézés, amely a számos kényelmi funkciónak (élő műsorok „visszatekerése”, újbóli lejátszása, egyszerű rögzítési lehetőség, digitális videotéka, távoli rendszerbekapcsolás és –kezelés) valóban új alapokra helyezi a televíziózást.
Mobilok, mobilitás, iPhone és iPod Touch
A mobilok világát illetően – a sok új (bár nem forradalmian új) modell megjelenése mellett – talán az érintőképernyős megoldások elterjedését lehetne kiemelni, illetve azt, hogy sok, már korábban bevezetett, de kevéssé elterjedt szolgáltatást kezdtek használni a mobil adathálózatok sávszélességének rohamos növekedésével. A GSM hálózatokon már olyan sebességeket lehet elérni, amely kiválóan alkalmas akár online videó átvitelre, így már semmi akadálya annak, hogy bárhol kompromisszumok nélküli internet kapcsolatunk legyen, akár hordozható számítógépen, akár mobiltelefonnal. Ez egyben azt is jelenti, hogy mindig és mindenhol folyamatos kapcsolatban lehetünk internetes ismerőseinkkel.
És persze ha 2007. és mobil, akkor egyúttal Apple is, pontosabban iPhone. Bár az Apple telefonja nem feltétlenül forradalmi újítás, de talán a szükséges pofon volt a telefongyártók számára, hogy végre magukhoz térjenek az egy helyben járásból. Az idei év legnagyobb vihart kavart technikai kütyüje vitathatatlanul az iPhone, amely hideget és meleget egyaránt kapott a sajtóban, de abban legalább mindenki egyetért, hogy nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Felületét és működését tekintve egészen biztosan veri a konkurenseket, külsőre egyszerűen gyönyörű, a funkcióit tekintve viszont átlagos okostelefonnak mondható. Persze zenei mobilként is elsőrangú, de ez mondjuk elvárható, ha valami egyben iPod is. Mindenesetre az iPhone nekünk, magyaroknak még egy ideig - hivatalosan - álom marad (bár immár „határok nélkül” ruccanhatunk át a kártyafüggetlen változatért néhány környező országba).
Számunkra egyelőre az iPod Touch emelhető le a polcokról, amely tökéletes termék, ha olyan iPodra vágyunk, amelyik nagyképernyős, részben PDA-ként is bevethető, látványos, mégis könnyen használható kezelőfelülete van (amolyan csonkított iPhone).
Persze az első iPhone (ahogy az az Apple-nél sok termékkel előfordul) csak amolyan kísérleti darab, s minthogy sikeres termék lett, várhatóan nem ez lesz belőle az utolsó verzió.
Digitális fényképezőgépek: DSLR-t mindenkinek!
A digitális fényképezőgépek piacán menetrendszerűen folytatódott az előző évek áresése – így az év vége felé akár már 30 ezer forintért is olyan kompakt kamerákat vásárolhattunk, amelyek tökéletesen megfelelnek egy nyaralás vagy sítúra élményeinek megörökítésére. A spektrum másik végén található tükörreflexes gépek ára is sokat esett, ráadásul az alsó- és középkategóriában egyre fokozódó versenyt is tapasztalhattunk. Ennek köszönhetően immár közel 150 ezer forintért is elmerülhetünk a DSLR-ek (digitális tükörreflexes gépek) világában (váz+alapobjektív ára), és ez bizony a kompakt kategória felső végén található bridge gépek áraira és az új modellek megjelenésére is jótékony hatással volt. Ez a folyamat egyébként várhatóan tovább gyorsul, hiszen egyre több cég készül a komolyabb kompaktokról DSLR-re váltó felhasználók igényeinek kiszolgálására.
A kompakt kategória szolgáltatásai között az arcfelimerés, az optikai stabilizátor és a minden értelmes határon túl növelhető ISO érzékenység vált szinte kötelezővé. Az első kettő egyébként még hasznos is – az utóbbi legfeljebb marketingszempontból érdekes, a képminőséget inkább csak rontja.
2007-ben tovább tartott a megapixel háború: a 10-12 Mpixel immár a kompakt kategóriában sem tekinthető különlegesnek.
A digitális fényképezőgépek ily nagymérvű áresése és egyre szélesebb körű elterjedése mind több felhasználót késztetett arra, hogy élete szinte minden fontosnak tartott mozzanatát megörökítse. A közösségi oldalak számának emelkedése pedig lehetővé tette, hogy egyre könnyebb legyen megosztani ezeket a felvételeket a nagyvilággal, elsősorban persze a barátokkal, kollegákkal, távolba szakadt családtagokkal.
Monitorok ’07
A monitorok piacán az idén két trend uralkodott. Az egyik – megfelelően a korábbi évek gyakorlatának – az, hogy a vásárlók ismét a nagyobb képátló felé mozdultak el, így a 17 colos monitorok szinte teljesen kihaltak, a 20-22 colos kategória viszont sokat erősödött. Több fogyott a 24 colos megjelenítőből is, idén először választhattunk ugyanis kevesebb mint 150 ezer forintért ilyesfajta monitort. Részben a 20-24 colos kategória népszerűsége, részben a Vista terjedése volt a mozgatórugója a másik domináns jelenségnek: a 16:10-es képarány nemcsak filmekhez és a Vista oldalsávjához jöhet jól, hanem a hétköznapi munkához, de egyre több játékot is ilyesfajta képarányra optimalizálnak.
Bár a milliszekundumokért folytatott küzdelem véget ért, a gyártók versenye tovább zajlott, sajnos továbbra sem a képminőséget helyezve az előtérbe. 2007-ben a piacot elárasztották az olcsó 19-20 colos TN paneles monitorok, amelyek azonban csak a legritkább esetben tudnak a valóshoz közeli színeket visszaadni.
GPS-ek/PNA-k
2007. a GPS-ek vagy még inkább a PNA-k éve (is) volt. Sikerük a mobiltelefonokéhoz hasonlítható, s elsősorban a csökkenő áraknak, valamint az egyre nagyobb tudásnak és a beépített plusz szolgáltatásoknak köszönhető. A GPS-ek mint klasszikus navigációs berendezések idén végleg visszaszorultak a speciális területekre, s az autós tájékozódáshoz ma már szinte csak PNA-t találni.
Manapság a tavalyi ár feléért, akár 60-70 ezer forintért is teljes Európa térképpel felszerelt PNA-t vihetünk haza, Kelet-Európa viszont akár 30-40 ezer forintért is a zsebünkben lehet.
Igaz, nem hazai adat, de azért a trendet jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban a drasztikus mértékben csökkenő árak mellett is majdnem 240 %-kal nőtt e kategória árbevétele. A GPS-ek népszerűsége feltehetően nőni fog még idehaza, s ezt minden bizonnyal a 2008-ban talán végre elinduló TMC is segíti majd.
Nyomtatók: kezdődik a visszaszámlálás
Elmúltak már azok az idők, amikor évente jelentek meg forradalmi változást hozó nyomtatók – a printerek piaca 2007-ben sem nőtt különösebben. Az egyetlen igazán jelentős változást a multifunkciós eszközöknél érzékelhettük, amelyek továbbra is kétszámjegyű növekedést produkálnak (a darabszám növekedése mellett természetesen az árak is folyamatosan esnek), és nemcsak az irodai, hanem az otthoni piacon is egyre többen vásárolják őket. Ez természetesen negatívan befolyásolta a közönséges kis asztali lézernyomtatók kategóriáját – ezeket a készülékeket minden eddiginél olcsóbban árulják, eladási adataik ennek ellenére is romlanak. A hordozható fotónyomtatók is erősen megszenvedték az idei évet – az olcsó, internetes előhívási szolgáltatásoknak köszönhetően ezek az eszközök is egyre kevésbé piacképesek.
Processzorok: 2007 a magok éve
2007. nem hozott igazán forradalmi változást az asztali gépekbe szánt processzorok piacán: szinte menetrendszerűen folytatódott a 2006-ban indult trend, amely az órajel fokozása helyett most már inkább a magok számának növelésére koncentrál. Mind az Intel, mind az AMD már az alsó középkategóriában is kínál többmagos CPU-kat, és az év második felében a felsőközép kategóriában is megjelentek az addig inkább luxuscikknek számító négymagos változatok. A számítási teljesítmény és a párhuzamosság növelése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiatakarékosság: az egyes CPU-k előnyei között immár nemcsak a másodpercek alatt elvégzett műveletek számát, hanem az áramfelvételt is megemlítik.
Ami a két nagy gyártó harcát illeti, 2007 egyértelműen az Intelnek kedvezett: miközben óraműszerű pontossággal sikerült tartania magát a „tick-tock” stratégiához az új gyártástechnológiák és új magok bevezetésével, addig az AMD szinte minden téren vesztésre áll. A sokak által régóta várt Barcelona nemcsak későn jelent meg, hanem a teljesítménye is alaposan elmarad a várakozásoktól – hogy az első szériák hibáiról ne is beszéljünk. Ennek megfelelően az AMD-nek alaposan vissza is kellett fognia pénzügyi előrejelzéseit.
Előtérben a virtualizáció
Ha a számítástechnikai szakembereket kérdezik 2007-ről, feltehetően megemlítik a virtualizációt is, sőt vannak, akik egyenesen a virtualizáció évének nevezik az idei esztendőt. A virtualizáció egy teljes hardveres/szoftveres környezet emulálása valamely operációsrendszer-környezetben. Az eljárás segítségével tökéletesen biztonságos „virtuális gépen” futtatható bármilyen „vendég” operációs rendszer, illetve alkalmazás, mindennemű kockázat nélkül. Nem kell aggódni a biztonsági rések miatt, könnyen közömbösíthetők a vírustámadások (amelyekből 2007-ben is volt bőven), és bármilyen szoftver kipróbálható anélkül, hogy aggódni kellene rendszerünk egészségi állapota miatt. A virtualizáció többféleképpen – szoftveresen és hardveresen – is megvalósítható.
A virtuális gépen futtatott rendszer nem „látja” az alatta működő platformot, nem fertőzi meg és nem teszi tönkre. Eme tulajdonságai miatt a virtualizáció lehetőséget kínál arra, hogy veszélyes internet helyeket látogassunk, kiforratlan alkalmazásokat teszteljünk, elkülönítsünk egymással nem kompatibilis alkalmazásokat.
2007 operációs rendszerei
Izgalmas év volt az idei az operációs rendszerek világában is. Idén ért el a nagyközönséghez a Vista, pontosabban idén ért volna el, de a tömeges átállás elmaradt. A Microsoft rendszerének legújabb verziója minden bizonnyal (bár ezt igyekeznek leplezni) nem váltotta be a redmondi óriás reményeit. Pedig az igény megvolt rá, hiszen a Windows XP lassan hatéves, s bár javítgatták, kiegészítették, ma már nem számít modern rendszernek. Ettől függetlenül még valószínűleg sokan fognak évekig vidáman dolgozni és szórakozni XP alapokon.
A Vista sikertelenségét többek között a hatalmas gépigény és a programok kompatibilitási gondjai okozták, és persze az, hogy nem hozott olyan forradalmi újdonságot, amely miatt valóban érdemes lenne átállni rá. Azonban fél-egy éven belül ez némileg változhat, hiszen a DirectX 10-es játékok és a hozzájuk szükséges hardverek terjedésével, a Vista kompatibilis programok megjelenésével (erre amúgy már most sem lehet panaszunk) vonzóbbá válhat a Vista is. Gyorsabb ugyan nem lesz, de lassanként a felhasználók is „modernizálódnak”, a kétmagos processzorok pedig már gond nélkül viszik a Vistát is (ami persze nem azt jelenti, hogy némi optimalizálás nem fért volna rá a rendszerre). Jön majd az SP1, amely szintén hozzájárulhat a rendszer terjedésének gyorsításához. A Vista azonban nem lett sikersztori, így érdeklődéssel várhatjuk a következő Windows verziót, miközben persze nem mondunk le a reményről, hogy azért Redmondban kicsit helyrepofozzák a jelenlegi változatot is.
Eközben a nagy vetélytárs, az OS X is megújult 2007 végén. Bár a Leopard csak az Apple szerint forradalmi termék (ez volt amúgy a legjobban marketingelt OS X verzió eddig), azt azért meg kell hagyni, hogy követendő példának kitűnő a konkurensek számára. Az új funkciók között számos hasznos újítás szerepel (Quick Look, Spaces, Time Machine stb.), ráadásul ezeket úgy valósították meg, hogy a felhasználónak szinte belső kényszere van a használatukra. Persze az OS X-ben eddig is ezt szerettük, kényelmes, biztonságos, megbízható (a Leopard sem hibátlan persze, de a felbukkanó problémákat az Apple dicséretes sebességgel orvosolja), és persze látványos.
A Leopard egy modern OS, amely elé örömmel ül le a felhasználó, akár dolgozni, akár szórakozni szeretne. „Aprócska” hibája, hogy kizárólag Macintoshokon megy (bár mivel immár a Macek is Intel alapúak, megjelentek már PC-re tehető, kalóz változatok is). A rendszer mindenesetre már most is sikeres a Macesek körében, megjelenésekor egyetlen hétvége alatt 2 millió darab fogyott belőle, és a bejelentés napján itthon is elkapkodták az elérhető dobozos verziókat. A Macintoshok népszerűsége is egyre nő, külföldön és Magyarországon egyaránt, így valószínűleg sokat hallunk még az OS X-ről.
Végül nézzük a „szabad világot”, ahol a különböző Linux disztribúciók is hatalmas fejlődésen mentek keresztül mostanság. A vitathatatlan sláger jelenleg az Ubuntu, amely gyors, könnyen telepíthető, jól használható és - a 3D-s felületnek köszönhetően - még látványos is. Egyre kiforrottabbak a Windows emulátorok, így a linuxosoknak sem kell feltétlenül lemondaniuk a windowsos szoftverekről és játékokról, bár a tökéletességtől ezek a megoldások azért még távol vannak (de legalább vannak).
Ahogy a Linuxok egyre kevésbé igényelnek szakértelmet, úgy nő irántuk az érdeklődés is a kisvállalatok és persze az otthoni felhasználók körében. Utóbbi területen persze komoly hátrány, hogy a Linux játékplatformként nem tudja felvenni a versenyt a Windowszal (de itt kizárólag a kereskedelmi 3D-s sláger termékekre gondolunk, mert apró, de igényes játékok azért Linuxra is szép számmal vannak).
Mindenesetre az idén vitorlákba fogott szélirány jónak tűnik, és várhatóan jövőre is egyre többen próbálják majd ki a különböző Linux disztribúciókat.
2007 legkedveltebb tippjei
