QUID, az intergalaktikus fizetőeszköz

A QUID (Quasi Universal Intergalactic Denomination) névre keresztelt űrvaluta alapanyaga  a PTFE (poli-tetrafluor-etilén), háztartásokban ismertebb nevén a teflon. Az ilyen anyagból gyártott érmék ellenállnak az űrben tapasztalható extrém környezeti viszonyoknak és nem bocsátanak ki olyan vegyianyagokat sem, amelyek veszélyt jelenthetnének az asztronauták életfenntartó rendszerére sem.

A QUID-ek formája ellipszis-szerűen elnyújtott. Minden egyes érmén központi nap körül keringő nyolc bolygó található, A Naprendszert jelképező égitesteken számjegyek olvashatók, ezeket összeolvasva minden egyes érmét egyedileg azonosító számsort kapunk. Az esztétikai kialakítás a gyártók szerint azért is fontos, mivel egyértelműen azonosíthatja a földönkívüli civilizációk számára az asztronauták származási helyét - már amennyiben találkoznak más intelligens élet képviselőivel.

George Fraser, a University of Leicester professzora a következőképpen nyilatkozott: "A Földön használt fizetőeszközök egyikét sem használhatjuk az űrben több okból kifolyólag. A pénzérmék kialakításuk és széleik miatt jelenthetnek veszélyt az asztronautákra, míg a bankkártyák csipjeit és mágnescsíkjait a kozmikus sugárzás tenné használhatatlanná. A Föld-Hold távolság (átlagosan 384,400 kilométer) miatt még a chip- és pin-technológiák sem alkalmazhatók."

"Teljesen át kellett gondolnunk a pénzérmék dizájnját, alapanyagát és kialakítását is. Nem tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyek veszélyeztethetnék az életfenntartó rendszert és ellen kell állniuk az űrbeli viszonyoknak is. Emellett azt is észben kellett tartanunk, hogy a QUID-et logikussá tegyük az összes olyan intelligens életforma számára, akikkel más bolygórendszerekben találkozhatunk."

A QUID különféle értékeket jelző méretekben és színekben készül, ezek jelenleg egytől tízig futnak. Egy QUID a jelen pillanatban 8.68 euróba, hozzávetőlegesen 2200 forintba kerül és konvertibilis a Föld 176 pénznemével.

A QUID létjogosultsága vitathatlan: a brit Virgin Galactic 2009-ben már szuborbitális űrjáratokat írt ki, az amerikai Bigelow Aerospace öt éven belül már űrhoteleket telepítene, a Nemzetközi Űrközpont tudósai szerint pedig 2050-ben már turistaállomások is lesznek a Holdon. Ettől függetlenül jelenleg az űrutazás csak kiválasztott kevesek élménye lehet: jelenleg 10 millió dollár körüli összegbe kerül egy rövidebb látogatás az ISS űrállomásra.