Az akadémia elnöke úgy vélekedett: ha Európa versenyképes akar maradni, akkor többet kell költenie oktatásra, kultúrára, kutatásra és fejlesztésre, ellenkező esetben lemarad.
 
Olcsó munkabérekkel versenyre kelni nem lehet, csak tudással - szögezte le. Mint kifejtette, az uniós országok egy része nemzeti jövedelmének 1,9 százalékát költi kutatásra, fejlesztésre. Magyarországon ez az arány kevesebb 1 százaléknál.
 
Az akadémiai elnök fogalmazása szerint a tudás kulcsszerepet fog játszani a XXI. században, ez dönti el, hogy Európa 450 milliós lakossága képes lesz-e versenyben maradni.
 
Az öreg kontinens versenyre tud kelni Ázsiával és Észak-Amerikával, ha Európa fejlődését Közép-Európa kultúrája ismét befolyásolja, miként az a kiegyezést követő időszakban történt - hangoztatta az akadémia elnöke.
 
A konferenciát Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) rendezte, amelynek elnöki tisztét Vizi E. Szilveszter tölti be.
 
A tanácskozáson a monarchia időszakában született magyar tudományos és technikai eredményeket tekintették át. Magyar és osztrák kutatók szóltak egyebek között az osztrák-magyar Északi-sark expedícióról, Teleki Sámuel kelet-afrikai felfedezőútjáról és Vámbéry Ármin munkásságáról.