Mint mondta, Magyarországon még az idén pályáztatnák ezeket a műsorszolgáltatási jogosultságokat, miközben más államokban e lépés megtételénél 2-3 évvel korábban született meg a terület jogszabályi rendezése; a szakember hangot adott azon álláspontjának, hogy 2002-re meg kellett volna hozni a területet szabályozó törvényeket.
 
Bartha József úgy vélekedett, alig öt évünk van arra, hogy kiépítsük a most használt analóg műsorsugárzási rendszerek helyére lépő digitálisakat, ami kevesebb, mint amennyi alatt Nagy-Britanniában sikerült ezzel a feladattal megbirkózni.
 
Vári Péter kormány-főtanácsadó arról beszélt, a kormányzat több törvényben kíván foglalkozni a kérdéssel, egyfelől azért, mert a hírközlés és a tartalomszabályozás kérdéseit külön kell választani, másrészt azért, hogy ne kelljen az utoljára elkészülő anyagokat bevárni az új szabályozás megszületéséhez.
 
Hangot adott annak az álláspontnak, hogy jövőre akár megkezdhetik immáron nem kísérleti jellegű működésüket az első földfelszínen sugárzó digitális adók.
 
"Politikai kérdés, hogy hány jogszabályra akarjuk bontani a médiatörvényt" - jelentette ki Scherer Zsolt médiaszakértő, politológus, aki szerint az Európai Unió egyes kérdések "külön kezelését" írja elő, nem pedig azt, hogy más-más törvényben szabályozzák ezeket.
 
A digitális átállás kérdései kapcsán Szikora József, az egyik szervező, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke azt a kérdést tette fel, hoz-e olyan változást az új technika, "amitől az ember boldogabb lesz, jobb lesz"; "vannak gyanúim, hogy ez korántsem biztos" - adta meg a választ saját felvetésére.
 
Novotny Zoltán, a másik szervező, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke arról beszélt, a magyar piacon napjainkban "gyakorlatilag van száz rádió, amelyekből már kiveszett az érték".