Elsőként a macskaallergia elleni szert tesztelik © hvg.hu

Az évekig tartó kezelés során a beteg szervezetében lassan megváltozik az allergiás reakciót kiváltó úgyynevezett TH2 fehérvérsejtek aránya, helyüket átveszik a védő ellenanyagok termelését stimuláló TH1 sejtek. A folyamat azért ilyen lassú, mert nincs, ami az allergiát kiváltó anyagot az immunsejtekbe, a megfelelő helyre juttassa, és ezért nagyon sok anyagra van szükség a helyes immunválasz kialakulásához.
 
Reto Crameri és a Svájci Allergia- és Asztmakutató Intézet munkatársai "moduláris antigén-szállító molekulákat" (modular antigen translocating molecules - MAT) fejlesztettek ki, melyek eljuttatják az allergiát okozó idegen anyagokat oda, ahol az immunsejteken belül szükség van rájuk - olvasható az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia tudományos folyóiratának februári számában.
 
Egy MAT molekulának három része van: szállító egység, célba juttató egység és maga az allergiát kiváltó vegyület. A szállító egység eljuttatja az anyagot a megfelelő sejtbe, ezután a célba juttató egység a sejten belül ahhoz a sejt-részhez kormányozza az antigéneket, amely a TH1 sejtek számára előcsomagolja az allergiát kiváltó anyagot és gondoskodik róla, hogy minél több TH1 sejt megismerkedjen vele.
 
Crameri csapata eddig por-atkák, pollenek, macskaszőr és méhcsípés ellen fejlesztett ki oltóanyagokat, s ezeket allergiás emberektől származó sejteken próbálták ki. Az emberi sejteken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a MAT oltóanyagok ugyanazt a hatást váltják ki, mint a konvencionális oltóanyagok, csak sokkal gyorsabban, és esetükben század annyi allergiát kiváltó anyag is elég.
 
A kutatók már túl vannak több sikeres egérkísérleten, és még ebben az évben elkezdik a MAT oltóanyag klinikai kísérleteit is. A tervek szerint elsőként a macskaszőr allergia elleni oltást próbálják ki, négy hét leforgása alatt három injekciót kapnak a résztvevők - adta hírül a New Scientist című angol tudományos lap.