2007. január. 11. 14:50 hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. január. 11. 14:51 Tech

Pénzérmékbe épített nyomkövetőt használnak a kémek

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kiadott figyelmeztetés szerint kanadai pénzérmékbe épített nyomkövetőkkel figyelik az amerikai kormánynak dolgozó vállalkozókat.

Az amerikai kémek által is használt
üreges ezüst egydolláros
© CIA
A módszer nem újkeletű, s maguk az amerikaiak is alkalmazzák. A CIA által közzétett fotón egy ezüst Eisenhower egydolláros látható, amelyben mikrofilmet, vagy egyéb üzeneteket csempésznek. A figyelmeztetés szerint azonban a jelenlegi fenyegetés más típusú: a kanadai érmékbe apró rádiófrekvenciás jeladókat telepítenek, amely lehetővé teszi az érmék helyzetének meghatározását – olvasható a Physorg.com weboldalán.

A kormányzat szerint a titokzatos érméket legalább három, a kormányzat által megbízott vállalkozóknál találták, akiknek bejárása van egyes magas biztonsági fokú intézményekbe.

Hírszerzési és technológiai szakértők szerint ha valóban léteznek ezek az eszközök, segítségükkel észrevétlenül lehet megfigyelni hordozóik mozgását. Az kém-érmék a biztonsági ellenőrzéseken is gond nélkül átcsúszhatnak.

Az amerikai jelentés nem tér ki rá, hogy ki és miért figyelné a szóban forgó vállalkozókat, mint ahogy nem tesznek említést arról sem, hogyan fedezték fel a jeladóval ellátott érméket, sőt, még azt sem közölték, hogy pontosan mely kanadai pénzekről van szó.

Az Amerikai Védelmi Szolgálat arra hivatkozott, hogy a további részletek titkosak. A kormányzat arra hivatkozik, hogy az esetek valóban megtörténtek és valódi biztonsági kockázatról van szó.

„A jelentés tartalma valós” – nyilatkozta Martha Deutscher, a biztonsági szolgálat szóvivője. „Még számtalan kérdésre keressük a választ.”

Külső szakértők szerint a legfőbb gyanúsítottak Kína, Oroszország, vagy akár Franciaország, ezek a nemzetek ugyanis aktív kémtevékenységet folytatnak Kanadában, s megvan a kellő technikai hátterük a kivitelezéshez.

A Kanadai Biztonsági és Hírszerzési Szolgálat (CSIS) közölte, nem tud semmit az érmékről.

„Erről a problémáról csak most értesültünk” – mondta Barbara Campion, a CSIS szóvivője. „Jelenleg még nem tudjuk, pontosan mi szolgáltatott alapot ezekre a vádakra.” A szóvivő hozzátette, a kanadai hírszerzés szorosan együttműködik az amerikai szakszolgálattal, s további információt fognak kérni, amennyiben ez szükséges.

Valószínűtlen, hogy Kanada az USA után kémkedne (Oldaltörés)

A megkérdezett külső szakértőket meglepte a bejelentés, azonban elképzelhetetlennek gondolják, hogy a kanadai kormány kémkedne amerikai vállalkozók után. A két ország szakszolgálatai valóban nagyon közel állnak egymáshoz, s rutinszerűen megosztják egymással az érzékeny információkat.

„Elképzelhetetlennek tűnik” – mondta David Harris, a CSIS korábbi stratégia tervezésért felelős igazgatója. „Nem hiszem, hogy a közeljövőben bármiféle offenzív műveletre kerülne sor az amerikaiakkal szemben.”

Szakértők szerint az ilyen kis méretű jeladóknak csupán néhány méteres hatótávja lehet, ezért csupán olyan szenzorokkal tudnak kommunikálni, amelyek a közvetlen közelükben vannak elrejtve.

„Nem tudok olyan jeladóról, ami beférne egy ilyen érmébe, és kilométeres körzetben tudna sugározni” – magyarázta Katherine Albrecht szabadságjogi aktivista. „Bárki is tette ezt, nyilvánvalóan hozzáférése van igen fejlett technológiákhoz.”

A témában jártas szakemberek szerint a jeladók mérete mellett azok álcázása is problémákat okozhat, ugyanis a megfigyelt személy tudtán kívül elköltheti a jeladóval felszerelt érmét. Abban azonban egyetértettek, hogy ezzel a módszerrel könnyedén átjuttathatóak a jeladók a biztonsági ellenőrzéseken.

A CIA maga is elismerte, hogy saját kémjei is használtak amerikai érméket üzenetek és filmszalagok csempészésére. Az amerikai kormány által kiadott 29-oldalas jelentés további kémkedési kísérletekre is felhívta a figyelmet, a számítógépes betörésektől kezdve, a kisméretű, tollba épített hangrögzítőkön keresztül egészen annak a kémnőnek az esetéig, aki azért létesített gyengéd kapcsolatot egy férfival, hogy hozzáférjen annak számítógépes jelszavaihoz.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.